Szeszgyártás.
Szeszgyártás.
Sokkal jobb helyzetet látunk a burgonya értékesítésénél. Ez kitünő keményítő tartalmánál fogva szeszfőzésre alkalmas lévén, vármegyénkben már 1850 után kezdték meg a burgonyát kifőzni. Az első „masinák” természetesen egészen kezdetleges berendezésüek voltak. Ma 37 modernül berendezett 322mezőgazdasági és egy nagy ipari szeszgyár működik, sőt a nyers szeszt a Mandel-féle nyírbátori finomítógyár mindenütt szívesen vásárolt kereskedelmi czikké változtatja.
Ezen kisebbszerü mezőgazdasági gyárak egyrészt Nyíregyháza és Nyír-Bátor, de főként Kisvárda vidékén vannak felállítva, évente egyenként átlag 1200 hektoliter szeszt főznek ki 36–40,000 kor. értékben, kihízlalnak egyenként 150 darab ökröt 50,000 kor. összegben és befizetnek a kincstárnak egyenként átlag 120,000 koronát, adókban és illetékekben.
Megyénk ezen főiparága időlegesen nagy tőkét vesz igénybe. Az évad megkezdésekor minden gyár a nyerstermény beszerzésére és a sőre-állomány beállítására 50–60,000 koronát igényel, miért is a szept.–október időszakban vidékünk pénzpiaczán élénk kereslet nyilvánúl, mely a terményűzlettel egy időre esvén, a vármegye pénzintézeteinek időlegesen visszatérő forgalmat biztosít.
