Nagyobb ipartelepek.
Nagyobb ipartelepek.
A Szabolcs vármegye területén létező nagyobb ipartelepek üzem- és termelési adatai a következők:
A nyíregyházi villamossági részvénytársaság Nyíregyházán. Alapíttatott 1897-ben. Czélja: világítás és erőátvitel. A gyár két hatalmas épületből áll. A telep területe 10,000 négyzetméter. Hajtóerő három darab 100 lóerejű gőzgép. Termelési képesség: 3000 darab 16 gyertya erejü izzólámpa. A Nyíregyházi villamos vasutat is e telep fogja üzemben tartani.
Schlichter Gyula „Julia” gőzmalma Nyíregyházán. Alapította a jelenlegi tulajdonos 1897-ben. A telep két holdnyi területet foglal el és hat épületből áll. Saját villamos világítása van és egy 120 lóerejü gőzgéppel van felszerelve. A munkások száma 25. Termelési képesség két és fél vaggon naponként. Kiviteli piacz Galiczia, hazai piaczok Erdély, Szabolcs és a szomszédos vármegyék. A tulajdonos egy nagyszabásu gőzsütő-gyárat rendezett be, finom süteményre, házi kenyérre, esetleg katonai és aratási nagyobb kenyérszállításokra.
A malom szomszédságában van Schlichter Gyula gőzfavágója gőzfűrészszel és gőzbaltával felszerelve. Alapította 1897-ben. A telepen egy 80 327négyzetméter nagyságú épület áll, melyben gőzgép hajtja a fűrészt és a baltát. A gőzfavágó naponta 150 métermázsa fát képes feldolgozni.
Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építőmesterek téglagyára Nyíregyházán. Alapíttatott 1886-ban. Gyártási ágak rendes épülettégla, síntégla, homorú és lapos cserép. A telep, melynek területe mintegy 23 hold, a téglagyártáshoz teljesen fel van szerelve; van rajta egy körkemencze, 10 darab szárító-szín, azonkívül még 6 darab különböző czélra szolgáló épület, a szükséges kútak, sártörő és vízhúzó gépek. A munkások száma 70–80, ezek között 20–25 asszony-munkás. Évi termelési képesség két és fél millió. Piacza Nyíregyháza és környéke.
E czég tagjai, mint tervező építőmesterek, a következő épületeket építették fel: a városi gőzfürdőt, ág. ev. főgimnáziumot, görög kath. templomot, több városi iskolát és tanítói lakot és számos magánházat; mint vállalkozók pedig a kir. törvényszék és börtön épületét, a nagy evangelikus iskolát, a vármegyeházát, a város tulajdonát képező, díszes Korona-szállót, a közvágóhidat, a közraktárakat, a honvéd-lovas laktanyát, a színházat, a posta-épületet, a villamos telepet, az Erzsébet közkórházat, a berczeli, bereczki és vissi vízemelő-telepeket és tiltókat, a nagykállói orsz. tébolydát és ugyanott a járásbíróság épületét és több vidéki templomot és kastélyt.
Van ezenkívül még két kisebb téglagyár. Az egyik Király Sándoré, a másik a Führer czégé.
Neubauer Lajos sodronyszövetgyára Nyíregyházán. Alapították Neubauer Lajos és János 1875-ben. Gyártási ágak: sodronyszövetek, fonatok, kerítések, menyezetek, váltók, sodrony-ágybetétek és kocsiülések. A gyár 2000 négyzetméter területen fekszik és három épületből áll. A munkások száma 15, ezek közt 8 női munkás. Évi termelési képesség 50,000 kor. értékben. Kiviteli piaczok Lengyelország, Krajna és Ausztria. Lengyelországba menyezet-nádszövetet szállít, az utóbbiakba sodrony-ágybetéteket. Ezenkivül Magyarországon van czikkeinek erős piacza.
Nyíregyházi termény- és árúraktár részvénytársaság. Czélja: termények elhelyezése, amelyekre előleg ad, és azonkívül a szeszkereskedéssel is foglalkozik. Alapította az ottani takarékpénztár, a szabolcsi hitelbank és a megszünt ipar- és kereskedelmi bank, 1888-ban.
Irsay és társa vas- és fémöntődéje Nyíregyházán. Alapították 1890-ben Gőbl és Wagner. A telepen két épület áll és gőzerővel dolgozik. A munkások száma 20. Piaczait a közeli vármegyék képezik.
Májerszky Barnabás gépgyára Nyíregyházán. Alapíttatott 1882-ben. Különösen olajgyártási gépekre fektet súlyt és 1900-ig 86 olajgyárat rendezett be. Különlegessége a víznyomású olajsajtók gyártása. A gyár területe 980 m., melyen a külömböző munkaszakokra beosztott nagy épület áll. Gőzgéppel dolgozik és munkásainak száma rendszerint 60. Termelési képessége évenkint mintegy 180.000 korona értékű árú. Kiviteli piaczai Galiczia és Szlavonia és hazai piaczai az országnak olajmagvakat termelő részei.
Feldheim Emánuel napraforgó-olajgyára Nyíregyházán. Alapította Jaeger József 1872-ben. A telep 8 holdnyi terűletén 5 épület áll. Gőzgéppel dolgozik és munkásainak száma átlag 14. Piacza a hazaiakon kívül, Ausztria.
Mandel Eduard és társai műmalma Nyír-Bátorban. Alapította Mandel Eduard 1850-ben. Különlegessége a nyíri rozsliszt. A malom 400 négyzetméter területet foglal el és egy épületből áll. Hajtóerő két gőzgép, melyek közül az egyik 100, a másik 25 lóerejü; a munkások száma 30. Évi termelési képesség 35,000 métermázsa sima őrlés, és 30,000 métermázsa finom őrlés. 328Kiviteli piaczok rozslisztre: Ausztria, Csehország és Galiczia. Hazai piaczok: Borsod, Abauj, Zemplén, Bihar, Hajdu, Máramaros és Szatmár.
Ugyancsak e cég tulajdonát képezi az e teleppel kapcsolatos napraforgó-olaj és olaj-pogácsa-gyár. Különlegesség az étkezési olaj gyártása. A gyár három épületből áll és 500 négyzetméter területet foglal el. Üzemidő hat hó, mely idő alatt állandóan 20 munkást és 50 napszámost foglalkoztat, mely utóbbiaknak nagyobb része nőkből áll. Fél évi termelési képesség: 2500 métermázsa olaj és 3500 mmázsa pogácsa. Kiviteli piaczok: Ausztria, Horvátország, Románia és Galiczia, az olajpogácsa számára pedig a cs. és kir. családi uradalmak.
E teleppel kapcsolatos ugyane czégnek a szeszgyára, mely nyers és finomított szesz előállításával foglalkozik. 5 épületből áll, melyek 1200 négyzetméter területet foglalnak el. A munkások száma 25. Évi termelési képesség 7000 hktl. nyers szesz és 25,000 finomított. Piaczai, Szabolcson kívül, a szomszédos vármegyék és Budapest.
Legujabban a fentnevezett czég egy eketaliga gyárat is alapított, mely 500 négyzetméter területet foglal el és mintegy 50 munkást foglalkoztat. A taligának alapszerkezete az, hogy a két tengely a szilárdan ráerősített kerekekkel együtt forog s a tengelyek és kerékagyak kopását teljesen kizárja. Ezen elmés szerkezetű eketaliga az összes államokban szabadalmazva van és máris élénk keresletnek örvend.
