Intézeti hitel.
Intézeti hitel.
Eleinte az intézeti hitel is csupán drága pénzzel dolgozhatott, még 1850-ben is 10% betétkamatot fizettek az intézetek és míg ma a helyi takarékpénztárak és bankok jóhitelü egyének kötelezőit 5 3/4–6 1/2% kamat mellett készséggel számitolják le, addig az akkori kölcsönöknél 15–18% kamat volt bekebelezve telekkönyvileg; nem szabad azonban szem elől téveszteni azt, hogy ezen ma horribilisnak feltünő magas kamat, 40 százalékos uzsoraadósság kifizetésére szolgált.
Az ország pénzügyi egyensúlyának bekövetkeztével élénk kereslet nyilvánúlt központi jelzálog-hitelt nyújtó pénzintézeteink kibocsátásai iránt. Ezek pedig jövedelmező talajt leltek vármegyénkben kölcsön-üzleteikre nézve; a gazdálkodás mindinkább belterjesen fejlődött és így a birtokostól oly beruházásokat igényelt, a melyeket csak ingatlanának nagyobb mérvben való megterhelésével szerezhetett meg és bár Szabolcs vármegye telekkönyve egy par excellence jelzálogos kölcsönnel terhelt vidék képét mutatja, ezt semmi esetre sem szabad az eladósodottság fokmérőjéül venni.
