Szelek.
Szelek.
A szelek uralkodó irányára tulajdonképen csak a nyíregyházi följegyzésekből vonhatunk következtetést; azért adjuk itt a nyíregyházi napi hármas följegyzések eredményeit évi átlagos összegekben 24 évről; mert az észlelési sorozat három első évéről csakis százalékos kimutatások vannak a szélirányokról, még pedig elkülönítve az 1874–1890. és 1890–1898. évi megfigyelések adatait, azon okból, hogy az eredményekben mutatkozó különbségeket a szélzászló helyének és a megfigyelő személyének változásában kereshessük:
É.
|
Ék.
|
K.
|
Dk.
|
D.
|
Dny.
|
Ny.
|
Ény.
|
Szélcsend
|
Észlelések száma
| |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1874–1890. évi átl.
|
189
|
181
|
71
|
61
|
109
|
148
|
84
|
34
|
218
|
1095
|
1891–1898. évi átl.
|
89
|
348
|
22
|
71
|
41
|
255
|
51
|
27
|
191
|
1095
|
1874–1898. évi átl.
|
139
|
265
|
46
|
66
|
75
|
202
|
67
|
30
|
205
|
1095
|
Mint ezen összeállítás mutatja, az első 16 évben az északi szelek fordultak elő legnagyobb átlagos számmal; közel állt ezekhez az északkeleti szelek közepes száma; a két előbbinél kisebb, de a többinél jóval nagyobb számban volt délnyugati szél; tehát e három irányu szél volt az uralkodó. – Az utolsó nyolcz év szelei között két irány: az északkeleti és a délnyugoti az uralkodó; minthogy az egész 24 évi átlagos értékek között is e két irány fordul elő legnagyobb számmal, kimondhatjuk azon szabályt, hogy a vármegye székhelyén és középtáján az északkeleti és délnyugati szelek az uralkodók. Az észlelt szélirányok százalékos megoszlása ez:
243É.
|
Ék.
|
K.
|
Dk.
|
D.
|
Dny.
|
Ny.
|
Ény.
|
16%
|
30%
|
5%
|
7%
|
8%
|
23%
|
8%
|
3%
|
A mi a szél erősségét illeti, erre nézve a következő tényekkel számolhatunk be: szélcsend az észlelés idején átlagosan 19% észleltetett; a viharos szelek napjainak átlagos száma 17 volt évenként; csakhogy volt év 38 viharos széllel (1890.) és volt olyan (1896.), melyben csak 7 napon fordult elő viharos szél. Erős szelek, a 0–10 fokozat szerint, 4–5 erővel, természetesen nagyobb számmal fordúltak elő; de a viharok közé csak az 5 foknál erősebbek soroltattak. Az utolsó 8 év (1891–1898.) szélerőssége a napi hármas megfigyelésre egyenletesen elosztva 1.8 fokot tett ki. A viharos szelek majdnem valamennyien északi irányuak, kivált ha tartósabbak; kivételesen délnyugatiak is fordulnak elő. A zivatarokat megelőző vagy kísérő viharos szelek irányára ezen észrevétel nem áll, mert ezek különböző irányokból jöhetnek.
Állítsuk még Tardos 1888. évi szélmegfigyeléseit az ugyanazon évi nyíregyháziak mellé, mint következik:
É.
|
Ék.
|
K.
|
Dk.
|
D.
|
Dny.
|
Ny.
|
Ény.
|
Szélcsend
|
Viharos nap
| |
Tardos
|
91
|
310
|
49
|
22
|
64
|
164
|
57
|
31
|
310
|
17
|
Nyíregyháza
|
176
|
155
|
38
|
53
|
156
|
175
|
91
|
45
|
209
|
25
|
Itt már az uralkodó szélirányok ujra az északkeleti és délnyugati irányok; de ugyanakkor Nyíregyházán az északi és déli szelek is számosak.
