Légköri csapadék-viszonyok.
Légköri csapadék-viszonyok.
A vármegye időjárását másodsorban a légköri csapadék-viszonyok határozzák meg.
Míg a hőmérsékletre vonatkozó viszonyok meghatározásánál a székhelyen kívül négy hely följegyzéseire támaszkodhatunk, addig a csapadékviszonyokat a székhely 28 éves sorozatán kívűl hét megfigyelő helynek 1–11 évre terjedő, olykor nem teljes följegyzéseiből kell megállapítanunk. Álljanak itt első sorban a megfigyelő helyek magassági viszonyai, évi átlagos csapadékmennyiségei, évi átlagos csapadékos napjai és az észlelt napi (24 órai) maximális csapadékmennyiségek a következő táblázatban:
240Észlelő hely
|
Tengerszín feletti magasság
|
Hány évről
|
Évi átlag
|
Napok száma évi átlagban
|
24 óra alatt legtöbb
|
Mikor?
|
Balkány
|
148 m.
|
7
|
539 mm.
|
86
|
62 mm.
|
1891. jul.
|
Karád
|
106 m.
|
6
|
558 mm.
|
107
|
65 mm.
|
1893.
|
Kisvárda
|
123 m.
|
11
|
607 mm.
|
94
|
63 mm.
|
1882. okt. 12.
|
Nyírbátor
|
–
|
7
|
605 mm.
|
94
|
29 mm.
|
1891.
|
Nyíregyháza
|
117 m.
|
27
|
624 mm.
|
114
|
61 mm.
|
1891. jul. 25.
|
Polgár
|
98 m.
|
7
|
570 mm.
|
–
|
–
|
–
|
Tardos
|
103 m.
|
1
|
620 mm.
|
137
|
39 mm.
|
1888.
|
Tiszalök
|
100 m.
|
7
|
570 mm.
|
92
|
–
|
–
|
E táblázat tanúsága szerint a vármegye területén a 600 milliméteres évi isohyetes (egyenlő esőmennyiségü helyeket összekötő vonal) vonul keresztül s egyre-másra a csapadékos napok száma 100-ra tehető. Hogy a vármegye területén szétszórtan levő megfigyelő helyek csapadék-mennyiségei havonként mily változatosságot mutatnak, álljon itt az 1892. év csapadékviszonyainak kimutatása, mint olyan, melyben hézag nincs:
Észlelő hely
|
jan.
|
febr.
|
márcz.
|
ápr.
|
máj.
|
jun.
|
jul.
|
aug.
|
szept.
|
okt.
|
nov.
|
decz.
|
évi
|
Balkány
|
73
|
40
|
24
|
39
|
34
|
87
|
48
|
4
|
27
|
64
|
10
|
41
|
491 mm
|
Karád
|
51
|
41
|
32
|
33
|
69
|
84
|
37
|
63
|
52
|
64
|
14
|
34
|
574 mm
|
Kisvárda
|
58
|
57
|
29
|
46
|
48
|
98
|
51
|
33
|
50
|
53
|
17
|
55
|
595 mm
|
Nyírbátor
|
80
|
46
|
37
|
46
|
42
|
100
|
55
|
39
|
39
|
65
|
20
|
38
|
607 mm
|
Nyíregyháza
|
55
|
46
|
32
|
29
|
39
|
102
|
48
|
32
|
74
|
62
|
17
|
52
|
588 mm
|
Polgár
|
43
|
45
|
16
|
64
|
80
|
103
|
33
|
52
|
72
|
58
|
10
|
40
|
616 mm
|
Tiszalök
|
60
|
34
|
51
|
36
|
57
|
109
|
32
|
71
|
32
|
61
|
10
|
48
|
601 mm
|
Mint látható, legjobban egyeznek az október havi csapadékok mennyiségei, míg a többi hónapokban kisebb-nagyobb az ingadozás a különböző helyek csapadék-mennyiségei között; de ezt általános szabályul kimondani nem lehet, mert bizony nagy eltérések találhatók a különböző évek csapadékmennyiségeiben. Az egyes helyek évi csapadék-mennyiségének különbsége olykor 200 mm-t is meghalad; de az adatokat szolgáltató évek száma is sokkal csekélyebb, semhogy az egyes helyek csapadék-mennyiségei szoros kapcsolatba volnának hozhatók. – Legnagyobb évi mennyiséget találunk Kisvárdán az 1882. évben 958 mm-t 79 napról, a mikor is hazánk északi részén legnagyobb részt 1000 mm. fölött volt az évi csapadék-mennyiség; meglepő, hogy ugyanazon évben Nyíregyházán csak 728 mm. volt az évi összes csapadék, míg a közel Debreczen is a kérdéses évben 1123 mm-t jegyzett.
