Ref. egyházak 1821-ig.
Ref. egyházak 1821-ig.
Egy az egyházmegye levéltárában levő s az egyes gyülekezetekben a lelkészek és tanítók díjleveleit tartalmazó könyv – ex archivo anno 1597. – előszámlálja, hogy a XVI-dik század második felében s ettől kezdve 1821-ig, az egyházmegyéket rendező generális konventig, a szabolcsi vagy nyíri (betuliai) traktust a következő egyházak alkották: Ajak, Anarcs (Báka filiája), Apagy, Apáti (Kopócs), Báka, Bátor, Bezdéd, Bakta, Béltek, Berczel, Berkesz, Beszterecz, Bogát, Berencs, Bogdány, Császári, Demecser, Dombrád, Nagy-Dobos, Dobos város (Mada filiája), Deöge (Várda filiája), Encsencs, Eperjeske (Szentmárton filiája), Fejértó (Ó), Gáva, Gégény, Gebe, Gemzse, Gyulaháza, Gyulaj, Gyüre, Győröcske (Bezdéd filiája), Nagy-Halász. Hodász, Jákó (Rohod fiiája), Jármi, Jánd (Ugornya filiája), Ibrány, Ibrony, Ilk, Jánosi (Iklóddal), N.-Kálló, K.-Kálló (N.-Kálló filiája), Kálonga (Komoró filiája), Kékcse (Veresmart filiája), Kemecse, Kenéz (Pálcza filiája), Karász, Keresztút, Komoró, Kanyár, Keék, Ladány (Pálcza filiája), Kis-Léta, Levelek, Litke, Laskod, Kércs (Laskod filiája), Lövő, Mada, Mándok (filiái: Mogyorós, Benk), Megyer, Medgyes, Vásáros-Namény, Nyíregyháza, Napkor, Olcsva-Apáti, Őr, Őrmező, Oros, Pazony (Oros filiája), Pálcza, Pályi, Panyola, Papos (Jármi filiája), Pap (filiája: Jéke), Paszab, Pócs-Petri, Pátroha, Petneháza, Pócs, Piricse, Pilis, Ramocsaháza, Rohod, Rozsáj (Veresmart filiája), Sándor, Zsurk, Szalka, Szamos-Szegh, Tisza-Szent-Márton, Székely, Szolnok, Sényő (Thura filiája), Tass, Thura, Thét, Ugornya (filiája Gergelyi), Kis-Várda, Kis-Warsány, Nagy-Warsány, Weresmasrt, Witka, Tuzsér, Wencsellő. (Egyházmegyei levéltár I. kötet, 30 l.)
Miután ezen egyházak manapság nem mindnyájan tartoznak a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegyéhez, az összefüggés s érthetőség érdekében itt jegyezzük meg, hogy a fentebbi egyházak közül, az 1821. évi konventi rendezés folytán a beregi egyházmegyéhez csatoltattak: Jánd, Vásáros-Namény, Ugornya, Gergelyi; a nagykárolyi egyházmegyéhez: N.-Dobos, Gebe, Hodász, Jármi, Jéke, Jánosi, Medgyes, Olcsva-Apáti, Pályi, Panyola, Papos, Szalka, Szamos-Szeg, Vitka; másrészről a debreczeni egyházmegyétől, a megmaradt s felsőszabolcsi egyházmegyének nevezett reform. egyházakhoz csatoltattak: Balkány, Szakoly, Aba, Gelse, Mihálydi, Téglás, Ujfehértó, Szabolcs, Balsa mint anya-, Timár, Adony, Kis-Guth, Nagy-Guth leányegyházak. Így alakult ki a mai felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye. Szabolcs vármegyének többi községei, illetve ref. egyházai: Acsád, Buda-Ábrány, Martonfalva, Nagyfalu, Rakamaz, Szentmihály, Tisza-Dada, Tisza-Dob, Tisza-Eszlár, Tisza-Lök, Tisza-Polgár, valamint a XVI. században Szabolcsmegyéhez tartozott, de mai nap Hajdumegyében fekvő következő egyházközségei: Földes, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szováth, Tisza-Csege jelenben az alsó-szabolcs-hajduvidéki egyházmegyéhez tartoznak.
