Generalis synodus.
Generalis synodus.
Itt voltak azután a közelben a reformáczió szellemében működő sárospataki és debreczeni iskolák is, melyek szintén hatalmas terjesztői voltak Szabolcsban a reformácziónak. A tudós Sinai Miklós s utána Szabolcs vármegye nagytudományu szülöttje, Révész Imre is állítják ugyan, hogy a felsőszabolcsi ref. egyházmegyének volt régebben olyan jegyzőkönyve, melyben 1547-ből a református egyházakra vonatkozó eredeti bejegyzések foglaltattak; azonban ez a jegyzőkönyv ma már ismeretlen. De történelmi tény, hogy Püspök-Ladányban, mely azon időben Szabolcsmegyéhez tartozott, 1551. vagy 1552-ben közzsinat (generalis synodus) tartatott, minők a szomszédos vármegyékben Óváriban (1554.), Erdődön (1545.), Beregszászban (1552.), Tállyán (1554.) sűrüen tartattak.
Az 1552. évi XV. törvényczikk a lutheri vallás terjesztését megengedvén, az évenként egymásután tartott közzsinatokon az egyházak szervezése megejtetett. A szervezkedést kimondotta ugyan már a meggyesi (1545.) zsinat is; azonban csak a Petrovics Péter temesi főispán pártfogása alatt tartott két toronyi zsinat (1549. és 1550.) szervezte teljesen a szuperintendensi állást, püspökül választván – állítólag – Gönczi Mátét s az esperesi és szuperintendensi teendők is már körülirattak s az egyházlátogatás teendőiről is intézkedtek.
