Főesperesek.
Főesperesek.
a) Káptalanbeli szabolcsi főesperesek: 1217 táján Egyed, Bánknak szabolcsi nádori gyülésén jelen van. – Orbán, 1249-ben mutatkozik, 1279-ig találkozunk vele. – Márton, 1280–1285 közt volt a főesperesség főpapja és látogatója. – Gergely az 1287–1291. évek főesperesének mutatkozik. – Bereczk mester, 1291-től egész 1308-ig látogatója a nagy kiterjedésű főesperességnek. 1291-ben az egri káptalan képviselőjeként Gömör megyébe küldik ki beiktatás- és határjárásra. 1299 táján Csenke hovátartozása válván kérdésessé, András egri püspök őt bízta meg a nyomozással. – Péter, 1310–1321. – Dávid, 1323–1349. Tevékeny férfiu volt s a káptalan gyakran látta el megbízatással. – Miklós. Főesperességének 1352-ből és 1359-ből van némi nyoma a káptalanban való jelenléte után. – Monostori István fia, Péter mester, 1364 előttől 1374-ig volt főesperes. 1364-ben Erzsébet anyakirályné követe a pápához. Több ízben volt a pápai tizedszedéssel megbízva. 1372-ben mint e részben pápai követ lett a királynak bemutatva és ajánlva, valamint az esztergomi érseknek és királynénak is nem egy ízben. 1376 táján az újvári főesperességre kért magának üresedés esetére pápai bullát. Ezenkívül francziaországi lelkészsége is volt a narbonne-i egyházmegyében s Magyar- és Lengyelországban tizedszedő. – János főesperest 1379-ben említik. – Lőrincz főesperességéről 1382–1387-ből van szó. – Benedek fia, János, 1393–1396. – Magyi Tamás fia, György, 1396. – Mihály fia, Pál, 1398–1400. – Ferencz, 1404–1407. – János, 1415-ben püspök-helyettes. – Pál, Rozgonyi Simon házi káplánja. – Bálint, 1446. – Pál, 1452. – Némai Ambrus, 1456. – Kétházi Pál, 1492.
b) Káptalanbeli és nem káptalani főesperesek: 1503 táján János. – 1550 előtt Gregoriáncz Pál zágrábi püspök, majd egyszersmind győri is. – 1550-től Verancsics Antal a hírneves író és diplomata, később győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek – 1573. Paczona Máté, püspöki helytartó, olvasó kanonok. – 1588. – 1598. Paulinovics György. – 1626. Gerzsei Petheő Ferencz, jászai prépost. – 1636 előtt Horváth György, hevesi főesperes – 1641 táján Varró István. – 1649. Boros János, székesegyházi főesperes. – 1653. Tache János, nagyprépost, cz. püspök. – 1654. Bariczius Dávid, patai főesperes. – 1657 Angyal Imre, őrkanonok. – 1660. Szőllősy Jakab, ungi főesperes. – 1661 Bágyoni Benedek, olvasó kanonok, tapolczai apát. – 1662. Fodor György, kisprépost. – 1670. Tarnóczi János, kisprépost. – 1673. Szalay Jakab, korábban patai főesperes. – 1679. Bán János. – 1695. Csete József.
c) Plébános főesperesek: 1741 előtt Püspöki András, kanonok. – 1741-től Molnár András cz. kanonok, tokaji plébános, 1743-ban kácsi apát. – Kállay György, 1797-ben egri kanonok. – 1800 Nagydaróczi Kovács Flórián, a szatmári káptalan első nagyprépostja, majd püspök ugyanott. – 1806. Kovács Ferencz. – 1818. Frimm János, 1821-ben egri kanonok. – 1822-ben Zbiskó Imre, 1847-ben egri kanonok. – 1847. Szakállasfalvi Lengyel Miklós nagykállói plébános, 1851-ben egri kanonok, nagyprépost és cz. püspök. – 1851. Perger János, nyíregyházi plebános, 1859-ben egri kanonok, kassai püspök. – 1859. Győrgyényi Ignácz, kisvárdai plébános, 1875-ben egri kanonok, pankotai főesperes. – 1875. Eperjesy Ferencz, polgári plébános, 1888-ban egri kanonok. – 1888. Zágoni Debreczeni János, karczagi plébános, 1890-ben egri kanonok. – 1890. Ferenczy Bertalan, nagykállói plébános, Szt-Miklósról nevezett szepes-landeki cz. prépost.
339A mostani Szabolcsnak több mint száz pusztája van, melyek közül egyik-másik annak előtte város volt.
Nem csoda, ha a mai Szabolcs népe, vallása tekintetében is sokban elüt a régitől, mert monografiánk meggyőzhet mindenkit arról, hogy Szabolcs egyike a legtöbbet szenvedett megyéknek.
