A mária-pócsi kegykép. A mária-pócsi templom építése.
A mária-pócsi kegykép. A mária-pócsi templom építése.
Midőn a mária-pócsi templomban a jelenlegi kép 1715-ik évi julius 35021., 22. és 25. napjain „csodálatosan könyezett,” a munkácsi gör. kath. püspök, az egri római kath. püspök főhatósága alatt lévén, gróf Erdődy Antal egri püspök két kanonokját, Kis Jánost és Kis Antal Jánost, Bizánczy György nagy-kállói gör. kath. lelkész és püspöki helyettes kiküldése mellett, bízta meg, hogy a Mária-kép csodálatos könyezése tárgyában szigoru vizsgálatot tartsanak. A nemcsak egyházi, de világi kath. és ev. reform. vallásu egyénekből álló vegyes bizottság – számszerint 15 – meggyőződvén arról, hogy ez ügyben semmi csalás vagy fondorlat fenn nem forog, s itt emberi elmét és erőt felülmúló csodálatos eseménynyel állnak szemben, ez értelemben tett jelentést az egri püspöknek, a ki 1715. szept. 19-én kelt leiratával rendeli Bizánczy György nagy-kállói gör. kath. lelkész és püspöki helyettesnek, hogy a Bold. Szűz-Anya csodálatosan könyező képét a pócsi templomban a kath. hívek köztiszteletére tegye ki. A kegyképhez zarándokló hívek nagy száma szükségessé tette a régi fatemplomocska helyett egy megfelelő díszes templom felépítését. A mária-pócsi kegyhelyi templom építési terve tulajdonképpen Hodemárszky József lelkében fogamzott meg, kit munkácsi püspökké I. József király 1707-ben nevezett ki, de mivel a templom és evvel kapcsolatban a szeretetház felépítése iránt beadott kérvénye – az egri püspök kedvezőtlen ajánlata miatt – sikertelen maradt: a kegyhelyi templom építésének dicsősége Bizánczy György munkácsi püspökre szállott, ki 1731-ik évi szept. 8-án a jelenlegi díszes templom alapkövét nagy ünnepélyességgel letette. Bizánczy György püspök 1733. évben bekövetkezett halála után a templom építését Olsavszky Simeon és Blasovszky Gergely folytatták és 1756. évben Olsavszky Manuel püspök teljesen befejezte, ki, daczára a több oldalról felmerült ellenkezéseknek, 1749. évi szeptember hó 8-án felszentelte. A mária pócsi templomban szentelte fel Olsavszky Manuel kőrössi püspökké Bozsitskovics Lászlót 1759-ben. Végre 1767. évi november 5-én Olsavszky M. püspök elhalván, minden külső pompa nélkül nevezett év nov. 9-én, a mária-pócsi templom alatt levő s általa előre elkészített sírboltban örök nyugalomra helyeztetett.
A mária-pócsi templom építésének kezdetéről és befejezéséről a következő felirat tanuskodik:
ANTISTES PRIMVS BIZANTIVS IVIT HONORI
VIRGINEO TALES AEDIFICARE LARES.
EXVRGVNT OLSAVSZKI SVB MANVELE FINES
GLORIA LAVSQVE DEO, VITA PERENNIS EI.
VIRGINEO TALES AEDIFICARE LARES.
EXVRGVNT OLSAVSZKI SVB MANVELE FINES
GLORIA LAVSQVE DEO, VITA PERENNIS EI.
E feliratból kiolvasható az építés megkezdésének ideje: 1731. és a befejezés éve: 1756.
A kegyhelyi templom díszes képállványának (ikonosztazion) készítése 1785-ben kezdetett meg és 1788-ban fejeztetett be. Az ízléses arányosságával kellemes hatást ébresztő, 50 m. magas, hatalmas két torony 1856-ik évben Harmadi Manasses zárdafőnök által bádoglemezzel fedetett be, mely építési munkát Mikita Máté akkori házfőnök, később a Szent-Bazil rend tartományi főnöke nagy buzgalommal folytatván, 1862. évben a templom hajóját a 3 kisebb toronynyal együtt bádog alá vétette. A m.-pócsi kegyhelyi templom ékessége és fényének emelésére törekvő nemes buzgalom örökségképen szállott át az ősöktől a zárda jelenlegi vezető egyéneire s összes tagjaira, mert a templomnak 1896-ban történt belső kifestése, külső kijavítása és rendezése, a képállványnak új képekkel való kiegészítése és gazdag bearanyozása körülbelül 10 ezer forintba került, míg az 1898-ik évben, úgy a két főtoronynak, mint az egész templomtetőzetnek és melléktornyainak czinkezett pléhlemezzel való befedése ismét 7–8 ezer forint kiadást igényelt. A kegyhelyi templomot 1896. évi julius 26-án fényes egyházi segédlettel szentelte fel Firczák Gyula püspök, 42, ez ünnepélyre Szabolcs-, Szatmár-, Hajdú-, Zemplénmegyéből összegyült munkácsmegyei lelkész és több ezer hívő jelenlétében. Ez volt az első ünnepélyes alkalom, midőn a munkácsi egyházmegyét kormányzó Firczák Gyula püspök Szabolcs vármegyében, mint főpásztor, hivatalosan megjelent.
A mária-pócsi templomban több püspök nyert felszentelést, így 1752. év november 5-én Olsavszky Mánuel püspök Palkovics Gábort svidniczi. 3511754. szept. 1-én pedig Áron Pétert fogarasi román püspökké szentelte fel. 1768. május 1-én ugyancsak itt szenteltetett fel munkácsi püspökké Bradács János.
