Kolerajárvány 1830–1831.
Kolerajárvány 1830–1831.
Az 1830 decz. 20-án bezárt országgyűlésről hazaérkező követektől értesült a vármegye, hogy a reformmunkálatok megkezdése czéljából 1831-ben újból országgyűlést fognak tartani. A vármegye már türelmetlenül várja az országgyűlésre szóló királyi meghívót, midőn az év nyarán a sárga veszedelem behurczolásáról nyer értesülést. A kormányhatóságok utasítására a vármegye 1830. év végén megalakítja a járványbizottságot, melynek tagjai lettek: az első és második alispán, gróf Schmidegg József, báró Majthényi Imre, Kacskovics Mihály, Bodonyi József, Erőss József, Szokolay Dániel, Tallián György, Mérey József, Spissich Sándor, Véssey József táblabírák, Bogyay Péter és Sárközy Andor főszolgabírák és Sárközy Albert főjegyző.
A kormányhatóságok Somssich Pongráczot küldik ki biztosnak Somogy, Tolna és Baranya vármegyékre kiterjedő hatáskörrel, míg a járvány tovaterjedésének megakadályozására alkalmazott őrvonalak fölötti felügyeletet Somssich Miklósra és gróf Festetics Miklósra bízták. Az elrendelt óvintézkedések ellenére a kolerajárvány 1831 nyarán rohamosan terjedt a Duna és a Tisza mentén.
A vármegye 1831 júl. 14-én tartott közgyűléséből, a szükséges óvintézkedések megtétele czéljából, részletes utasítást küld az összes községi elüljárókhoz, majd a Sió vize mellett katonai őrvonalat (kordon) vontak, melyet a Dráva mentén, majd Baranya és Zala vármegyék határain is felállítottak. Csorba József vármegyei főorvos részletes utasítást dolgozott ki a vármegyei egészségügyi személyzet számára, mely 29 orvosból állott. Mindemez óvintézkedések ellenére aug. 12-én Kilitiben lépett fel a járvány, hova Veszprémből hurczolták be, majd aug. 17-én Jut helységben történtek megbetegedések, később, aug. 28-án, Ádánd helységbe is behurczolták a járványt, szept. 2-án pedig már Kaposvárott is meghalt egy rokkant katona, kolerához hasonló tünetek között. Szept. 5-én Gölle, Városhidvég és Faluhidvég helységekben tört ki a járvány, hol többen estek áldozatául. A vármegyei levéltárban levő kimutatás szerint az elősorolt hat helységben (Kaposvárt nem számítva) 392 megbetegedés történt s ebből 246 volt halálos kimenetelű. Október elején a járvány már az egész vármegye területén megszünt s okt. 24-én a Pestről hívott járványorvosok is elhagyták a vármegyét (dr. Szaplonczay Manó: Az 1831. évi kolerajárvány).
