I. Ferdinánd.
I. Ferdinánd.
Az országgyűlés folyamán, 1835 márcz. 2-án, meghalt Ferencz király. A vármegye gyászmisét tart Kaposvárott s félévi gyászt rendel el. Az új király I. Ferdinánd néven bocsátja ki leiratait, a mi az országgyűlésen heves vitákra ad alkalmat. Somssich Miklós is azok közé tartozott, a kik az V. Ferdinánd czím fenntartása mellett szót emeltek. Az 1832–36. évi országgyűléstől alkotott törvények egyik legfontosabbika az V., mely a jobbágytelki állományt szabályozza, a mi a későbbi örökváltságnál is irányadó lett. Somogy vármegyében az I. osztályú telek 22, a II. 24 és a III. 26 holdban, a rét, ha sarjút is ad, 8, a hol ritkán kaszálnak sarjút 10, a hol sohasem kaszálnak sarjút 12 holdban állapíttatott meg (1832–36: V. t.-cz. 1. §.).
Az országgyűlés szétoszlatása után a kormány elsősorban az országgyűlési ifjúság ellen fordul, melynek soraiban ott találjuk Kocsi Horváth Vilmost, a kit a vármegye Sárközy mellé rendelt írnokul, ú. n. kiskövetül az országgyűlés tartamára. Az országgyűlési ifjúság még 1834-ben megalakította a Társalkodási Egyesületet, melynek működését a kormány a legnagyobb bizalmatlansággal kíséri s azoknak vezéreit 1836-ban elfogatja. Somogy vármegye e törvénytelen eljárás ellen feliratban tiltakozik s oly nagynak tartja a sérelmet, hogy annak orvoslása czéljából az országgyűlés haladéktalan összehívását tartja szükségesnek (Millenn. Tört. IX. 428.).
Hasonlókép felkarolja a vármegye báró Wesselényi Miklós ügyét, a ki ellen a magyarországi királyi tábla 1835 máj. 5-én Szatmár vármegye gyűlésén tartott 516beszéde miatt hűtlenségi pert indított. A vármegye az 1837 aug. 1-én tartott közgyűlésén foglalkozik Wesselényi perével s érdekében feliratot intéz a kormányhoz. Wesselényi, míg pere tartott, több ízben megfordult Somogyban, a hol vadászatokon vett részt (Hazánk 1888. 315.).
Midőn a kormány a Kossuth Lajos szerkesztette „Törvényhatósági Tudósítások”-at betiltja, a vármegye az 1837 jan. 16-án tartott közgyűlésében tiltakozik ez önkényes eljárás ellen, majd az ápr. 24-én tartott közgyűlésében ezt a lapot az olvasó társaság számára megrendeli (Várm. Levélt. 1837 ápr. 24. kgy. 1339. sz. 485.). A kormány azonban Kossuthot 1837 máj. 5-én elfogatja és börtönbe veti. Kívüle az ügyészség még másokat is hűtlenségi perbe akar vonni, a kik lapját terjesztették és támogatták. Ezek közé tartozott Somogyból Záborszky Alajos is, a kinek azonban sikerült az üldöztetést kikerülni (Millenn. Tört. IX. 435.).
Az 1832–36. évi országgyűlés alatt a vármegye főleg a magyar nyelv érdekében tett több nagyjelentőségű intézkedést. Már az 1832. évi jún. 18-án tartott közgyűlésében a nem magyarajkú vármegyei lakosok megmagyarosítása iránt teendő intézkedések czéljából bizottságot küld ki (1943. kgysz.). Az 1836. évi szept. 12-én tartott közgyűlésében hozott határozatával pedig a községi iskolai tanítóknak a magyar nyelv tudását kötelezővé teszi (1443. kgysz.), míg az 1837 ápr. 24-én hozott határozatával elrendeli, hogy az orvosok, bábák és állatorvosok ezentúl jelentéseiket magyar nyelven nyujtsák be (1026. kgysz.). Mindamellett, hogy a vármegye főtörekvése a magyarosítás, a vármegyei nem magyarajkú lakosság érdekeit sem téveszti szem előtt, s kimondja, hogy minden vármegyei lakosnak keresetét joga van azon a nyelven írni és azzal élni, a melyet a legjobban ért s a mely abban a környékben, a hol lakik, használatos (1443. kgysz.). De a vármegye kifelé is érvényt akar szerezni a magyar nyelvnek. Az 1837 nov. 2-án tartott közgyűléséből megkeresést intéz a horvát bánhoz, hogy levelezéseit magyarul vitesse (3806 kgysz.).
Az 1837. évi jan. 16-án tartott közgyűlésében elhatározza a vármegye, hogy a megyei pecsét magyar körirattal legyen ellátva s új pecsétnyomót rendel vésetni (82. kgysz.). E határozat miatt azonban a vármegyének meggyűlt a baja a kormányhatóságokkal. Az 1837. évi ápr. 24-én tartott közgyűlésében újból kimondja a vármegye, hogy a megyei pecsét körirata magyar legyen. Ezt a határozatát a vármegyének a kanczellária nem hagyta jóvá s július 13-án kelt leiratában a vármegyét megfedte, a mire a vármegye az 1837. évi aug. hó 1-én tartott közgyűlésében válaszol, de ezzel (2554. kgysz.) egyelőre nem ér czélt.
