Czindery László főispán.
Czindery László főispán.
Mérey Sándornak a főispáni méltóságról történt lemondása után, 1845 május 2-án, Czindery László, Vas vármegye főispáni helytartója, Somogy vármegyének egy évtizeden át volt első alispánja, lett a főispán. Beiktatása 1845 júl. 31-én a hagyományos fénynyel és pompával történt. A beiktatást megelőző napon Hosszu Márton veszprémi kanonok vezetése alatt küldöttség ment érte Ladra. A főispán a küldöttséggel hosszú kocsisorban megindult Bárd felé (Bárdudvarnok), hol a vármegye nevében Mérey József másodalispán fogadta. Kaposvár határánál a vármegyei nemes ifjúság bandériuma csatlakozott hozzá, a megyeház lépcsőcsarnokában pedig, nagy küldöttség élén, Sebe György kerületi esperes fogadta.
A másnap – júl. 31-én – tartott közgyűlésen a főispán letevén az esküt, megtartotta székfoglalóját, melyet a következő szavakkal zárt be: „A magyarok Istenét forrón imádva kérem, hogy édes honunkat, kegyes atyai gondviselésében tartva – és e jelen reménydús korban őrizve –, meg ne engedje, hogy az egy czélra, de külön úton irámló pártok heve, alkotmányunk hajójának erős kézbeni kormányát tévútra kényszerítse, hanem vezesse azt a vélemények különbsége zajos habjain keresztül – a nemzeti boldogság óhajtott révpartjára, a hol a haladás éltető vágyaitól felélesztett dühöngős szélvész lecsendesedése után, biztos öbölbe nyugodhasson és az elemek megbékülvén, nemzetünkbe óhajtandó egyetértés által közboldogság és lelkinyugalom uralkodjék. – A mindenható áraszsza a tekintetes KK. és RR. bő áldását, kiknek szívességekbe s hajlandóságokba magamat ajánlom és viszonzási férfias akaratom zálogául lekötöm becsületszavamat, – hogy habár ékes szónoklattal nem bírok, magyar őszinteséggel tett igéreteimnek mindig ura leszek.” A székfoglaló beszédre Sárközy Albert első alispán válaszolt a vármegye közönsége nevében, majd Véssey Lajos vármegyei főjegyző.
A főispáni székfoglalóban óhajtott béke és nyugalom azonban egyhamar nem következett be. A hontmegyei főispáni helytartó erőszakos eljárása, melylyel a vármegyei tisztikarból a szabadelvű elemeket kibuktatta, élénk visszahatást keltett országszerte. Somogy vármegye már az 1845 nov. 3-án tartott közgyűléséből erélyes hangú feliratban tiltakozik a honti főispáni helytartó önkényes eljárása ellen. Utóbb Pest vármegye rendeinek körlevelét tárgyalva, az 1848 február 1-én tartott közgyűlésében tiltakozik az adminisztrátori rendszer fenntartása ellen (Prot. 1845. 3340 kgysz. 679. jkvsz.). Mindkét alkalommal heves kifakadások voltak hallhatók az adminisztrátorok ellen, melyet az elnöklő főispán némán tűrt, pedig néhány évvel azelőtt ő is ily minőségben kormányozta Vas vármegyét.
Czindery főispánsága alatt bővítették ki 1845-ben a vármegyeházát. 1847-ben megalakulván a vármegyei olvasótársaság, alapszabályainak kidolgozására az 1847 febr. 1-én tartott közgyűlés egy bizottságot küldött ki.
Czindery rövid főispánsága alatt csak egy ízben, 1846 ápr. 30-án, tartott tisztújítást, mely alkalommal az eddigi alispánokat újból megválasztották.
