Bolhás.
Bolhás.
Bolhás. A budapest–fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 112, lakosaié 1098, a kik vegyesen róm. kath. és református vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Somogyszob. Már az 1332–37. évi tizedjegyzékben előfordul. 1389-ben a segesdi uradalomhoz tartozott. 1460-ban a Marczaliak a Berzenczei Lorántfiaknak kötötték le. 1486-ban a Szenterzsébeti Forster család birtokában találjuk. 1488-ban Mátyás király birtokában volt. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul. Később Marczali László birtokába került, kinek halála után, 1512-ben, Perneszi Imre, valamint fiai, Miklós, Pál és István, bírták. 1536-ban Perneszi Egyed, Imre és István özvegye, 1550-ben Egyed és Ferencz, 1598–99-ben András volt a helység földesura, a ki még 1577-ben I. Rudolf királytól új adománylevelet nyert itteni birtokaira. 1612-ben Perneszi Györgynek és testvérének, Jánosnak, a fiai osztoztak meg rajta. Perneszi István itteni birtokait 1660-ban Kanizsai Miklósnak idegenítette el. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Juliánna, férjezett Babócsay Ferenczné voltak a földesurai. 1726–1733-ban még a Perneszieké volt; később a Tallián család birtokába került. 1756-ban Vizeki Tallián Ignácz vezérőrnagy, 1767-ben ennek özvegye, szül. Zalabéri Horváth Terézia, 1776-ban Bakó Mihály, 1830-ban gróf Zichy Pál, 1856-ban Károly, 1860-ban herczeg Odescalchi Artur volt itt birtokos. Jelenleg gróf Somssich Imrének és herczeg Festetics Tassilónak van itt nagyobb birtoka. A községben levő régi kúriát Tallián Ignácz 1830 táján építtette. Ez jelenleg gróf Somssich Imréé. A református templom 1853-ban, a róm. kath. kápolna 1867-ben épült. Gróf Somssich Imrének egy gőzmalma is van itt. Idetartoznak a következő lakott helyek: Szentlászló-puszta, Bördecz-puszta, Imre-major, Juliafalva-major és Rihárd-major. Szentlászló-puszta helyén a középkorban egy jelentékeny falu feküdt. Első ízben IV. Bélának egy 1262. évben kelt oklevelében van említés róla, a mikor a somogyi várhoz tartozó Alma nevű várföld, melyet a király a pannonhalmi apátságnak adott cserébe, Szent-László helység közelében feküdt. A XIV. században itt a karinges, szabályozott kanonokoknak Szent Lászlóról czímzett prépostsága és monostora állott fenn. 1406-ban a Pécz-nembeli Berzenczei Lorántfi György nyerte adományul. 1550-ben Zalay Kelemen volt a földesura. 1733-ban pusztaként a veszprémi káptalan birtoka volt. Később a gróf Festetics családé lett és jelenleg herczeg Festetics Taszilóé.
