Almamellék.
Almamellék.
Almamellék. Az Almás-patak mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 198, lakosaié 1455, a kik nagyobbrészt róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben 1313-ból van róla adatunk, a mikor Szigeti, később pedig Almamelléki Lancrét fiai és Almamelléki Beke István és János laktak itt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. A XIV. században Baranya vármegyéhez tartozott. 1626-ban Balogh János, 1660-ban Balogh András volt a földesura. 1692-ben Pataky Pálé. 1715-ben kilencz háztartást írtak 34benne össze. Ekkor már a gróf Batthyány családé volt, mely 1848-ig volt a birtokosa. Gróf Batthyány Gusztáv itteni birtokait az 1856–57. években a Biedermann család vette meg. Jelenleg báró Biedermann Rezső és lovag Biedermann Ottó örökösei a helység legnagyobb birtokosai. Az itteni róm. kath. templom csak 1890-ben épült. A községhez tartozik Korcsány-puszta és Németlukafa-puszta, mely 1234–1270 között Villa Luca, 1395-ben Lucafalwa, 1408-ban Lukafalua alakban szerepel. A hódoltság alatt elpusztult. 1733-ban a Koroknay családé volt, majd a gróf Batthyányak birtokába került, a kik 1848-ig bírták. 1856-ban a Biedermann családé. Az ide tartozó Szentegyed-puszta hajdan a Szalók-nemzetség birtoka és eredeti neve Töttös volt. E földterületet II. Géza király (1141–1161) a Szák-nembeli Nagylábú Pálnak adományozta, ki azonban 1183 előtt e földterületet a szent-trinitási és ökörmindszenti monostoroknak hagyományozta. Később a Szalók-nemzetség birtokába került, mely 1346-ban e birtokot – ekkor már Szentegyedet – a Száknembeli Zopa Miklósnak visszaadta. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor már plebániája is volt. Az 1660-ik évi dézsmaváltságjegyzék Balogh Andrást említi birtokosául. 1726-ban herczeg Esterházy birtokában találjuk. Az ugyancsak ide tartozó Szent-Márton-puszta, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szintén már előfordul. 1469–70-ben Baranya vármegyéhez számították. 1470–73-ban Szigetvár tartozékai között szerepel. 1660-ban Balogh Andrásé. 1726-ban herczeg Esterházy birtokában találjuk. Végre Terecseny-puszta első ízben 1183-ban fordul elő. Később az 1346. évi határjáró levél is említi 1466–1542-ben Terechew alakban szerepel s hol Somogy, hol pedig Baranya vármegyéhez számítják. A községhez tartoznak még: Deszkametsző-puszta, Rózsahegy és Sásrét-puszta.
