Talajviszonyok.
Talajviszonyok.
Somogy vármegye talaja legnagyobbrészben mély rétegű lösz, a vármegye déli szélén végighúzódó Dráva mentén azonban vízüledékes és hordalékos rétegek borítják. Struktúrájára nézve a főtípusok az agyagos és a homokos vályogtalaj, a melyek között az átmenetek igen gyakoriak. Az agyagos vályogtalajok a vármegye éjszakkeleti részeit foglalják el és lehúzódnak annak középső rónáiára, a homokos részek pedig a középrónán alul, leginkább annak délnyugati részein terülnek el, ámbár e vidékbe agyagos vályogtalajokat is találunk beékelve.
Mivel Somogy vármegye legnagyobb részét nemrégen még erdő borította, talaja humuszban szegény erdőtalaj. A humid-régió nedves klímája alatt az erdő buja lombozata, a humuszképző fűfélék és az egyéves virágzatú növények a sűrű lombozatú erdő alatt nem tenyészhetnek s így az ilyen erdei talajok humuszban szegények. A sűrűlombozatú erdőben lehulló falevelek humifikálódnak, ezt a lehulló csapadékvíz kilúgozza és az altalajba lemossa. Somogy vármegye erdőtalaja tehát humuszban szegény, de sókban elég gazdag és erre vezethető vissza az, hogy Somogy vármegye talaján a nagy nitrogéntartalmú istállótrágyák igen jól érvényesülnek, viszont az ásványi műtrágyák alkalmazása a legtöbb esetben nem haszonhajtó. A vízerek, patakok, vízfolyások és csatornák mentén elterülő lapályok, a melyeken a fűfélék és virágos növények humuszképző tevékenysége érvényesült, humuszban gazdagok és igen termékenyek. E lapályos helyek a csapadékvíz által lehordott dombosabb részekről, iszappal, ásványi anyagokkal is gazdagodtak s így termékenységük kialakulása fekvésükkel a legszorosabb viszonyban van. A talaj felszíni alakulata legnagyobbrészben szelíd hullámos; a dombosabb részeket, a Zseliczséget, erdő borítja, a lapály és sík, valamint a fensíkokat alkotó részek növénytermelési czélokra használtatnak.
Már a fentiekből is megállapítható, hogy Somogy vármegye egész területének talaja növénytermelésre alkalmas, a mennyiben mély rétegzeténél fogva a mérsékelt égöv alatt termeszthető összes kultúrnövények részére, azok tenyészigényeit kielégítő módon előkészíthető és a tenyészet folyama alatt kellően megmívelhető.
Fizikai tulajdonságaira nézve e talaj általában nem a legkedvezőbb, a menynyiben az agyagos vályogtalajok zsugorodási képessége nagy és cserepesedésre nagyon hajlandó. A talajnak e kedvezőtlen fizikai tulajdonságai azonban az okszerű talajmíveléssel nagyban egyensúlyozhatók és ezt az intenzívebb talajmívelést különösen a kapásnövények terméstöbbletükkel sokszorosan meghálálják. Ezzel szemben a somogyvármegyei talajok víztartó- és vízsűrítőképessége igen jó, a mi láthatólag abban nyilvánul, hogy azok a kapásnövények, a melyek talajának felszínét állandóan lazán tartják, a legnagyobb szárazságot és forróságot is kibírják.
A homokos talajok Somogy vármegyében sem különböznek más vidékétől. A kevésbbé termékeny futóhomoktalajok leginkább a Balaton mentén fordulnak elő, de ezek is értékes immunis szőlőtalajoknak bizonyulnak.
303Somogy vármegye, egész területéhez arányítva, nem nagy kiterjedésben, tőzeges talajok is fordulnak elő, a melyeknek kiemelkedettebb részei mívelés alatt állanak, lapályosabb részei pedig rétnek és legelőnek használtatnak. E tőzegtalajokban és a Balatonnal párhuzamosan elterülő nádasokban kimeríthetetlen mennyiségű tőzeg (turfa) fordul elő, melynek kiaknázása ezidő szerint még aránylag szűk keretben történik.
