A kőkorszak.
A kőkorszak.
Kőbuzogány és kőcsákány töredéke.
Ortvay: Pozsony város történetéből
Mint hazánk más vidékein, úgy Pozsony vármegye területén is a geologiai negyedkorszakkal, vagyis a legifjabb korszakkal jelent meg az ember. Az ezen kori ember szerepléséről tanúskodnak azok az emlékek, melyek a végpusztulást kikerülve, ránk maradtak. Igaz, ez emlékek száma egészben véve jelentéktelen, de a jelentéktelenség részben arra is vezetendő vissza, mivel a negydkorszak ifjabb képlete, az alluvium homok-, kavics- és iszaprétegei, helylyel-közzel már sok méternyi magasságban elfödik a régibb képlet: a diluvium képződéseit, maguk alá temetve az akkor élt emberek műkészleteit is.
Hogy a kőkorszaki ember Pozsonymegye emelkedettebb területein valósággal szerepelt, azt azok a kőből készült eszközök bizonyítják, melyek itt-ott előkerültek. Így került elő a Fuchsleiten nevű pozsonyi réten egy kő csákánytöredék. Szintén a pozsonyi határból való az a pompás bazalt-buzogányfej, mely fúrott nyéllyuka miatt nevezetes. A Pozsonytól távolabbra fekvő Darnó, Kiliti, Lipót, Remete, Stomfa, Szentgyörgy határaiban előkerült prehisztorikus kőeszközök azonképp a pozsonyi medenczének a kőkorszakban való lakottságáról tanúskodnak.* A Rohrbach és Detrekő-Szentmiklós között levő területen egy átfúrt kőszekercze került elő, mely jelenleg a pozsonyi evang. liczeum gyűjteményében őriztetik. Még fontosabb Szomolány vidéke, hol egy prehisztorikus őstelep nyomára akadtak, mely egyebeken kivül, számos kőszerszámot szolgáltatott. Hegyen, Kossut közelében, egy szép kőszekercze került elő, mely a pozsonyi kath. főgimnázium tárába jutott.* Azon kőeszközök nagy részét, melyek ez idő szerint Spitzer Mór széleskúti gyűjteményeiben és a pozsonyi királyi főgimnázium régiségtárában őriztetnek, szintén Pozsony vármegye területén találták. E leletek e szerint biztosítanak arról, hogy idővel, szerencsés körülmények, földomlások s ásatások következtében még több lappangó, rejtett történetelőtti kincs fog napfényre kerülni.
Arch Ért. VII., 104. Rómer: Műrégészeti Kalauz. I., 118. Ortvay: Pozsony vár. tört. I. 27.
L. erre vonatkozó czikkünket a Nyugatmagyarországi Híradó 1902. XV. évf. 119. sz.
