Pázmány.
Pázmány.
Pázmány. (Szilasi és laki.) A Hont-Pázmán-nemzetségből származik. Őse Tamás nyitrai főispán, kinek fia Sebes nyitrai főispán és kir. főpohárnok, 1217 előtt a pozsonymegyei Szőlőst nyeri, mely a királyi udvarnokok földje volt. Utóda Sebes az 1343-ban foganatosított osztály alkalmával, több csallóközi helységgel együtt Szilast is nyeri. A XV. század elején Szilas földesura. P. Simon és testvére Lőrincz, valamint rokonaik 1516-ban Szakálos, máskép Zak komáromvármegyei birtokot szerzik meg, melyre királyi adományt nyernek. A királyi adománylevélben a család szőlősi, míg a pannonhalmi convent beiktató levelében szilasi (de Zylas) előnévvel van feltüntetve. A XVII. század elején P. Ferencz mint naszádos kapitány (1626–1636) tette nevét félelmetessé a törökök előtt. György czímeres nemeslevelet nyer, mely 1639-ben Pest vármegyében meghirdettetett; az oklevél azonban ezideig nem került elő. A XVIII. században több ágra szakad. 1730-ban Lak, alias Szakálos komáromvármegyei birtokra nádori adományt nyer; 1744-ben pedig a komáromvármegyei Szilasra nyer érseki donatiót. Tagjai közül Péter az érsekléli nemesi szék alnádora (1585–1636), illetőleg alispánja. János a füssi nemesi szék táblabírája (1820). Kálmán 1848–49-ben részt vett a komáromi várvédelemben, később kir. ítélőtáblai bíró. Béla tb. vármegyei aljegyző, majd herczegprimási intéző (1839–1887). Béla fia Zoltán (szül, 1869) egyet. magántanár, a pozsonyi kir. jogakadémia nyilv. r. tanára, a jog- és a bölcselettudományok 695doktora stb. Az aranyosi ágból: Jenő (szül. 1868) kir. statiszt. hivatali tisztviselő. Lajos trencsénvármegyei főlevéltárnok. Czímer: kékben, zöld halmon egyik lábával kardot tartó, repülésre kész hattyú. Sisakdísz: három (veres-fehér-kék) strucztoll. Takarók: kékezüst-veresarany. (Pázmány Zoltán: A szilasi és laki Pázmány-nemzetség 1904.)
