Olgyay.

Teljes szövegű keresés

Olgyay.
Olgyay. (Olgyai.) A Csallóköz törzsökös családja. 1256-ban nyert adományt IV. Béla királytól Olgyára (Onga), melyet V. István király 1271-ben megerősített. Őse Thumb Miklós (1281–1309). András fiai: Péter és Farkas 1295-ben kir. adományt nyertek Vata helységre. 1308-ban eladják bánkvatai birtokukat. 1309-ben bánkvatai és magyari birtokaikat elcserélik. András unokája Andich, Magyar helységben és Németfaluban birtokos (1350). Az 1542. évi összeírás adatai szerint a család tagjai már a kisebb birtokosok közt foglalnak helyet. A XVI. században György Felsőkapi helységben szerez zálogbirtokot borsai Csorba Orbántól és Jánostól, melyet Csorba János 1588-ban visszaváltott. Az 1755. évi összeírásba a következő tagjai vannak felvéve: Ferencz (id. és ifj.), József (id. és ifj.), István, András, Jakab, László és György. A XIX. század első felében Olgya helységben birt földesúri joggal. Tagjai közül: György (1569) országbírói ítélőmester; György (1573) Nyitra vármegye alispánja; Miklós Pozsony vármegye szolgabírája, 1580-ban kir. ember; János (1593–1611) Pozsony vármegye alispánja és pozsonyi várnagy; Gáspár (1801–1806) a nagyszombati ker. tábla ülnöke; Balázs, 1809-ben a pozsonyi felkelt nemes lovassereg kapitánya, a pápai ütközetben tanúsított vitézsége jutalmául a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte. Zsigmond (1841) a dunáninneni ker. tábla ülnöke; Miklós (1837–1846) Pozsony vármegye al- és főszolgabírája; Titusz (1846) Pozsony vármegye alispánja, 1839., 1844. és 1847-ben követe, majd 1848. és 1861-ben képviselő; Lajos 1861-ben orsz. képviselő. Czímer: (színjelzés nélkül) koronás hármas halmon, két czölöpösen állított tőr. Sisakdísz: koronából kiemelkedő, lombos fán ülő nyakán nyíllal átdöfött sas.

Olgyay.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT