Majláth György.
Majláth György.
Majláth György (székhelyi id.) országbíró, a főrendiház elnöke, a M. Tud. Akadémia igazgató-tanácsának tagja, született Zavaron 1786 ápr. 22-én, meghalt Bécsben 1861 ápr. 11-én. 1810-ben megyei jegyző, 1817-ben első alispán Pozsony vármegyében. A pozsonyi rendek bizalma már előbb, 1811-ben országgyűlési követté is választotta. 1821-ben helytartótanácsos, 1822-ben itélőmester, nemsokára udvari tanácsos a magyar kanczelláriánál. 1825-ben királyi személynök lett, s a karok és rendek táblájának elnöke. Mint ilyen a Szent István-rend középkeresztjét és a val. belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Azután Hont vármegye főispánja lett. A Tudományos Akadémia felállításában és szervezésében hazafias lelkesedéssel vett részt és az igazgató-tanács tagja lett. 1831-ben államtanácsos. 1839-ben az országbírói méltóságra emelkedett, melyet 1848-ig viselt. Mint a kir. Kúria elnöke is kitünt tudományával és igazságszeretetével. 1848-ban a felsőház elnöke lett. A képviselőház ezután annak az orsz. bizottmánynak az élére állította, melynek tagjai Bathyány Lajos gróf, Deák Ferencz, Lonovits érsek, Majláth Antal gróf voltak, s mely a kiegyenlítés megkísérlésére Windischgrätz herczeghez és a királyhoz küldetett. Ezután lemondott minden méltóságáról és visszavonult.
