Közegészség, vizkérdés.
Közegészség, vizkérdés.
A város közegészségügyének a szolgálatában hat orvos, két fogász, négy gyógyszertár és 17 szülésznő áll. A városnak van egy magánkórhaza, melynek évi kiadása 1722 K; ez összegből 427 K-át az állam, 1005 K-át pedig a város fedez. Az 1909. évben Nagykőrösön 164 fertőző betegség fordult elő, melyek közül 30 halálos kimenetelű volt. – Az egészségügygyel kapcsolatban ismertetjük a vízkérdést is, mert a jó ivóvíz az egészségnek első és fontos kelléke. Azonban a város belterületén, az udvarokban, jó ivóvíz alig található, inkább a város szélein levő kútak adtak fogyasztásra alkalmas vizet. De e kútak a felső rétegből szolgáltatván a vizet, az időjárás befolyásának rendkívül ki vannak téve. Hogy tehát a vízhiányon állandóan segítve legyen, 1880-től kezdve fenyőfacső sülyesztéssel kezdett a város a köztereken kútakat vésetni; 40–80 méter mélységben találják meg a jó ivóvizet szolgáltató állandó forrást. Ma már a magánosok udvaraiban is van több helyen vésett kút. Artézi kút fúrását is ismételten megkísérelte a város; de eddig sikertelenül, noha a szakférfiak oda nyilatkoznak, hogy bár Nagykőrös város belterülete 16 méterrel magasabban fekszik a tengerszín felett, mint Czegléd, hol 120–200 méter mélységben kaptak felszökő vizet, Nagykőrös városban sincs kizárva teljesen a felszökő víz nyerésének a lehetősége. A város határában, Czeglédtől keletre, Törtel és Abony felé a Besnyőben, az ú. n. város laposán 90 m. tengerszín-magasságban 1907-ben, a Nyilasban 100 m. tengerszín-magasságban 1909-ben, a Tetétlenen mintegy 85 m. tengerszínmagasságban, a város Kalocsa-tanyáján és a Beretvásföldön az utóbbi években sikerült 250–280 méter mélységből felszökő vizet kapni, percenként 70–200 literig terjedő vízszolgáltatással.
A város a közjótékonyság terén is kiveszi a maga részét és a szegényügyről állandóan gondoskodik. Ennek a czélnak a szolgálatában áll a városi ápolda, a mely még 1845-ben keletkezett. Jelenleg 20 bentlakója van s az évi kiadás 2247 K. Ilyen még a már ismertetett árvaház, azonkívül évente 295 személy kap pénz és természetbeni segélyt, 9722 K értékben. Nemkülönben a közjótékonyság ügyét szolgálja a Jótékony Nőegylet, mely 1888-ban alakult és a nőnevelés és kisdedóvás fölkarolása mellett a szegények és árvák gyámolítását tűzte czélul. 450A róm. kath. Krajczár-Egylet az 1890-es években keletkezett és főként a szegénysorsú tanulókat látja el a szükséges tankönyvekkel. Az Izr. Jótékony Nőegylet 1866-ban alakult, az izr. szegényeket segíti, árvákat ruházza, betegeket ápolja és a szegénysorsú lányokat kiházasítja.
