Siketnéma intézetek.
Siketnéma intézetek.
Pest, Pilis és Solt vármegyék 1839/40. évi országgyűlési követei, a mint 1840 június 8-án a „Tekintetes Karok és Rendek”-hez intézett jelentésükből kitünik, kívánták többek között azt is, hogy a vakok és siketnémák már fennálló intézetei tárgyában is megtegyék a szükséges munkálatokat.*
I. m. 48. l.
A rákospalotai m. kir. javító intézet.
Az aszódi m. kir. javítóintézet.
231A siketnémák váczi királyi országos intézete az 1884/5. iskolaévben 93 növendék nevelésével és oktatásával foglalkozott. Mind a fiúk, mind a leányok kézimunkákat tanultak. E mellett gyakorolták a kertészetet és a házkörüli munkát. A gyakorló oktatás több iparágat is felölelt és pedig a varga-mesterséget 7, a szabóságot 11, az asztalos-ipart 4, a szíjgyártó-ipart 2, a kerékgyártóságot, kocsifényezést, kosárfonást és kárpitos-ipart 1–1 növendék tanulta; női kézimunkát 32-en tanultak. 1884/5-ben a fenntartás 37.000 frtba került. Az 1906/7. tanévben a tiszti személyzet 24, a növendék 102 fiú és 76 leány.
A siketnémák államilag segélyezett kecskeméti intézetét 1900-ban szervezték. A város törvényhatósági bizottsága ugyanis kimondotta, hogy a siketnémák és vakok intézetét fölállítja, ha az állam a tanerőket s a város csak a dologi kiadásokat fizeti. 1905 végén a vakok oktatása megszünt, és csak siketnémák részesülnek oktatásban. Az intézetben, melynek első igazgatója Németh László, 11 tanterem van. Az 1906/7. tanévben a tiszti személyzet száma 10, a növendékeké: 37 fiú és 27 leány.
