Középiskolák.
Középiskolák.
Az aszódi ág. h. ev. algimnáziumra vonatkozólag biztos adatok vannak 1786-tól. Hosszú időn keresztül csak egy tanára volt, kezdetben Schola latina a neve, 1859/60-ban felső elemi fitanoda, 1860/61-ben fiúk és leányok együttesen járnak ide, 1862/3-ban algimnázium. Mostani alakját 1865-ben nyerte. A tanárok 226száma 1853/4-ben 2, 1865/6-ban 3, 1868/9-ben 4, 1880/1-től 5 (a hitoktatókon kívül.) Tanulóinak száma 1833/4-ben 28, 1858/9-ben csak 12, 1874/5-ben 104, 1887/8-ban 121, jelenleg 128. Petőfi Sándor tanára: Koren István végzett teologus, 1833-ban vette át az aszódi iskola vezetését s itt 23 évig működött. Az iskola épen az ő idejében vette föl a gimnázium nevet s három osztályból állott: donatus, grammatika és syntaxis. Koren a három osztály növendékeit így nevezte: ejtegető, szófejtő és szókötő. Koren a magyar nyelvet, történelmet, földrajzot, természetrajzot és az első két osztályban a hittant magyarul tanította, a többi tárgyat latinul. Petőfi 1835/6-tól – 1837/8-ig, három éven át járt ebbe a gimnáziumba. Most fáradoznak abban, hogy az intézetet főgimnáziumá fejlesszék Petőfi főgimnázium névvel.*
Az Aszódi Ágostai Hitv. Evang. Algimnázium Értesítője az 1900–1901. iskolai évről. Közli Balla Lajos igazgató. Budapest. 1901.
A czeglédi ref. iskolát magas színvonalra emelték már a XVI. század közepe táján Szegedi Kiss István s Bakonyi Albert (püspök). A mint a czeglédi régi jegyzőkönyekből olvassuk: ez az iskola szolgáltatta régente még a debreczeni anyaiskola rektorait is.* Az iskola később alsóbbrendűvé vált. De sokáig nem tudunk róla. 1722-ben Patai József rektorságában ismét tógás deákok vannak.* 1753-ban a kormány a czeglédi protestáns iskolát a grammatikáig lefokozta. 1752-ben ugyanis a reformátusok megverték a katholikus iskolamestert, a mikor a budai klarisszák följelentették, hogy a reformátusok jogtalanul bírják a templomot tartozékaival együtt. A vizsgálat alkalmával arra hivatkoztak a kálvinisták, hogy vallásukat 1547 óta gyakorolják s hogy a templom az 1681. évi XXV. t.-cz. meghozatalakor már az övék volt. A kanczellária akképen döntött, hogy Czegléd 1683 után, hat évig lakatlan volt s ha a reformátusok birtokában voltak is a templomnak 1681-ben, már annak szakadatlan birtoklására nem hivatkozhatnak, mert a földesúrra szállott a vitatott terület. De különben is az 1681. évi XXVI. t.-cz. megalkotásakor Czegléd a török hódoltság alatti részekhez tartozott. A királyné részökre más területet adat templom- s iskolaépítés czéljaira; de az iskolára nézve kimondatott, „hogy a grammatikánál magasabb tanulmányokat, vallásgyakorlatuk elvesztésének terhe alatt, hagyják abba s következésképen a bölcsészet tanárát s más szükségtelen oktatóikat azonnal bocsássák el.”*
Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. I. köt.
I. m. 511. l.
V. ö. Fináczy: i. m. I. k. 37–39. l.
A czeglédi mai áll. főgimnáziumot 1899-ben alapították, a mikor két párhúzamos I. osztálya 92 tanulóval nyilt meg, a kiket három tanár oktatott. Ma (1909/10.) 18 tanára s 368 tanulója van. Az első érettségi 1907-ben volt, 16 növendékkel. Az intézet jelenlegi helyiségeit 1903-ban építették.
Gróf Batthyány József érsek megyéjének székhelyén emelt a kegyesrendiek vezetése alatt oly intézetet, a mely első korszakában magában foglalta a középiskolai tanfolyamot s itt a kegyesrendiek a bölcseltet és teologiát is előadták s a székesegyházban hitszónokokként is működtek. Az alapítólevél 1765-ből való. A jelen intézet alapítója Kunszt József kalocsai érsek 1860-ban. Az átvétel első évében csak 4 osztály állott fenn, 8 osztályúvá az intézet 1864/5-ben fejlődött. 1865-ben volt az első érettségi a gimnáziumban, a mikor 24 tanuló közül 22 lett érett. Az intézet jelenlegi épületei 3 részből állanak: a Stephaneum, a kollégium (tanárok lakásai) és gimnázium. A gimnázium kétemeletes épület, a mely 1870-ben épült föl. Az intézet élén a pater rektor áll, a ki egyúttal a gimnázium igazgatója. Mellette főfelügyelői fölhatalmazással a gimnáziumi prefektus működik a gimn. teendők végzésére. A Stephaneumban a rektor után a stephaneumi főfelügyelő (praefektus generalis) következik. Az obszervatoriumot Haynald biboros-érsek alapította. Az első korszak első igazgatója Zsigmondovics Illés, 1765–1766-ig; az utólsó Vida Imre 1855–1860-ig. A második korszak első igazgatója Weninger Sándor 1861–1866-ig. Érettségi vizsgálatot tett 1895/6-ban 28. A tanulók összes száma ekkor 518.
A kecskeméti róm. kath. főgimnáziumot 1714-ben alapította gróf Koháry István országbíró 30.000 rhenus forinttal s telekkel; főgimnáziummá alakult a kecskeméti róm. kath. egyházközség hozzájárulásával (1859-ben.) Első igazgatói 1715-ben Kovátsovits Pál; 1715–16-ban Zabojnik Péter, helyettes igazgató Vilhem Ádám. Az intézet 1832-ben épül emeletre, a mai helyén, a város 227kath. tanácsa s polgárai hozzájárulásával. 1859-ben a homlokzatot meghosszabbították; 1894-ben szárnyépülettel látta el a róm. kath. egyházközség. Tanárok száma: 1715–53-ig 2–3; 1754–1806-ig 4–5; 1806–59-ig, mint a nagy gimnáziumokban; 1863-tól, mint a főgimnáziumokban. Tanulók száma 1715-ben 63, 1715–54-ig 114–400 között, 1754–77-ig 260–506 között, 1778–1806-ig 26–300 (26 1790-ben volt), 1807–50-ig 200–300 között, (1851–59 között 100-on alul) most 290. Az intézet 1715–25-ig a ferenczrendiektől vezetett normális iskolák épületében volt. 1753-ban a poétikai és rhetorikai osztálylyal bővülvén, a rend új épületet emelt a mai kath. konviktus telkén a Jókai-utcza és Régi Iskola-utcza sarkán. 1832-ben készült a mai helyére a gimnázium. 1806-ban a Nova Ratio értelmében a IV. oszt. normális iskolák hozzákapcsolásával öt osztályúvá, majd nagygimnáziummá lett. 1849–58-ig kisgimnázium. 1859-ben nyilt meg a főgimnázium. 1863-ban volt az első érettségi vizsgálat.*
Tóth György dr. róm. kath. főgimn. igazgató közlése nyomán.
Kecskeméten nagyobb ref. iskola már a XVI. században volt. 1596 körül Veresmarti Mihály tanított benne. Erről az iskoláról a város régi jegyzőkönyvében ez a följegyzés olvasható: „Anno 1599. megfogadtuk városostúl György deákot (azaz Petri Györgyöt) mesternek, a ki magasabb tanintézetté emelte az iskolát”. Egy 1683-ból való jegyzék szerint a theologus (tógás?) deákok száma (30–40) a háborús idők miatt leapadt. A főgimnáziumot 1830-tól kezdve többszörös megszakítással építtette a kecskeméti református egyház a városi és egyházkerületbeli hitsorsosok pénzsegítségével. Kezdetben egy professzor volt három segédtanítóval, 1809-től 2 professzor, 3 segédtanítóval, 1856-tól 11 tanár, ma 15. Tanulók száma az első években nincs feljegyezve, mostanában 280 körül. A tanári fizetés 1599-ben 32 forint, 3 fertály búza, egy verő ártány; 1695-ben 80 forint, egy ölő ártány, egy mázsa só, 100 font hús, 25 font faggyu, 50 fő káposzta, 5 fertály búza; 1759-ben 209 forint, 15 öl fa és egy szőlő; 1808-ban 400 forint, 70 véka búza, egy szőlő, 15 öl fa; 1857-ben 700 forint; 1868-tól 1000 forint, 1896-tól az állami fizetési fokozatok szerint. 1750-ben az akadémikus rektorok helyét állandó professzorok váltják fel. 1830-ban a gimnázium kerületi főiskolává lesz a nagykőrösiekkel vívott nehéz küzdelem után, de a Thun-féle Entwurf 1851-ben algimnáziummá degradálja. 1856-ban újra főgimnáziummá és nyilvánossá lesz. 1860-ban megszünik a vele kapcsolatos theologia és jogakadémiát kap, mely 1875-ben külön válik tőle. 1896-ban államsegélyt nyer.*
Az intézet igazgatójának közlése nyomán.
A kecskeméti kegyesrendi tanárok pendítették meg 1853-ban az eszmét, Kecskeméten a reálirányú oktatás meghonosítása iránt. A város képviselőtestülete azután 1855-ben elhatározta, hogy önálló, három osztályú városi reáliskolát állít. Az iskola I. osztályát 1857-ben nyitották meg, 14 tanulóval. Ez az iskola az 1860–61. tanévben 27 tanulóval megszünt. Az állami főreáliskolát 1869-ben alapították. 1895-ig 1303 növendéke volt (évenként átlag 52.)*
Hanusz István: Az első huszonöt év a kecskeméti m. kir. áll. főreáliskola életéből. 1895.
Kecskeméten felső-kereskedelmi iskola is van szervezés alatt, melynek I. osztálya az 1910/11. tanévben fog megnyílni.
A kiskunfélegyházi róm. kath. négyosztályú jászkun-kerületi algimnáziumot 1810-ben állitották fel. 1866-ban egy világi igazgató, egy hittanító, egy rendes, 3 helyettes, összesen 6 tanár (4 világi, 2 egyházmegyei) működik, tanulóinak száma 107. 1875–76-ban mint községi algimnáziumban (négy osztályú) 8 tanár működik, a tanulók száma 94. 1885-ben a tanárok száma 11, a tanulóké 87. 1894–95-ben községi főgimnázium; van 5 rendes, 6 helyettes, 4 hittanító, egy tornatanító, 4 rendkívüli, összesen 20 tanár. Érettségit tett 20. 1906–907-ben 18 tanár működik, a tanulók száma: 306.
A halasi ref. iskola rektorai a kecskeméti egyházmegye jegyzőkönyvében 1592 óta vannak följegyezve. Ott említik, hogy hajdan tógás deákjai is voltak. Az egyházközségi nyolczosztályú főgimnázium eredete tehát 1592-ig vezethető vissza. A kiskunhalasi ref. algimnáziumban 1866-ban egy igazgató, 6 rendes, összesen 7 (hat világi, egy pap) tanár működik, tanulók száma 63. 1875–76-ban mint főgimnáziumban 13 tanár és 101 tanuló van, érettségit tett 19 tanuló. 1877–78-ban (nyolczosztályú főgimnázium) 12 tanára van, a tanulók száma 103, érettségit tett 15. 1885-ben a tanárok száma 14, a tanulóké 189, érettségire 228jelentkezett 23. 1894–95-ben 10 rendes, 2 helyettes, 3 hittanító, egy óraadó, egy tornatanító, összesen 17 tanár, tanulók száma 280, érettségit tett 20. 1906–907-ben 15 tanár működik, a tanulók száma 271.
A kunszentmiklósi ref. egyházközségi hatosztályú reálgimnáziumot 1735-ben alapították. 1866-ban 4 rendes, 2 helyettes, összesen 6 tanár (mind pap), tanulók száma 75. 1873-ban egy papi igazgató, 2 világi, 3 papi rendes tanár, egy világi helyettes működik benne, tanulóinak száma 89 rendes, 2 magán. 1885-ben a tanárok száma 9, a tanulóké 88. 1894–95-ben összesen 8 tanára van s 102 tanulója. 1897–98-ban hatosztályú, a tanárok száma 7, a tanulóké 88. Az 1906–907. tanévben a tanárok száma 8, a tanulóké 110.
A nagykőrösi ref. főgimnázium első rektora 1580 körül Szilvásújfalusi Imre. Utána pedig Veresmarti Mihály 1598-ban vállalkozott az iskola vezetésére. Tanárai között találjuk 1741–69 között Losonczi Istvánt, a „Hármas kis tükör” szerzőjét; 1848–49-ben Galgóczy Károlyt, a monografust. Az ötvenes évek tanári testületében mind csupa irodalomtörténeti neveket találunk. 1632-ben 16 növendék subscribált, 1722-ben 62. Az 1833–37-ik évben a három bölcsészeti osztályban 54, az 1847–48. évben 65 növendék volt. Az újraszervezéskor, az 1851–52-ik évben, az I–VIII. osztályban 175, 1895-ben 294, 1908–909-ik évben 377 a tanulók száma. Tanárai: eleinte a rektor professzor változó számu publicus praeceptorokkal 1851–52-ig; az 1852–53-ik évben 12, 1908–909-ben 17 tanára van. 1851–52-ben egy rendes tanár fizetése 600 frt. 1898-ig tanári törzsfizetés 800–1000 frt. 1898-ban az állammal kötött szerződés alapján a tanári létszámot szaporították s az állami tantervet vezetik be. A jelenlegi épületet a ref. egyház, az állam s a város anyagi segítségével 1901-ben emelték.
Ujpesten 1905 szeptember 1-én nyilt meg a községi gimnázium két párhuzamos I. osztálya 85 tanulóval. 1908-ban államosították. Most hat osztályú; tanulója: 356; tanárai: 9 rendes, 1 rendkívüli, 4 helyettes s 5 hitoktató.
A váczi kegyesrendi tanintézetet gróf Kolonics Zsigmond püspök s bíbornok alapította 1714-ben. Csakhamar a grammatikai osztályokat is fölállították. Gimnáziumuk 1725–1727 között épült. A költészeti s rhetorikai osztályokat 1730/1-ben állították föl.* 1866-ban 8 tanár működik, tanulók száma 177. 1875/6-ban hat osztályú algimnázium, 11 tanár, 160 tanuló. 1877-ben a tanárok száma változatlan, tanuló 150. 1885-ben a tanárok száma 16, a tanulóké 282. 1894/95-ben (róm. kath. főgimnázium) 9 rendes, 5 helyettes, 3 hittantanító, 1 tornatanító, 1 rendkívüli, összesen 19 tanár, 350 tanuló, érettségit tett 20. Az 1906/7. tanévben (kegyesrendi főgimnázium) 19 tanár működik, tanulója 427.
Molnár Aladár i. m. 553. l.
A rákospalotai Wagner-féle magánfőgimnáziumban 1906/7-ben 28 tanár működik, a tanulók száma 249.
