1877-ben.
1877-ben.
Az 1876: XXXVIII. t.-cz. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatván, a vármegye a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. Az 1877-ből való alábbi adatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. Tóth Józsefet Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kir. tanfelügyelőjévé, a ki a közig. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntőjét. A főváros környékén akkor nem hangzott magyar szó sem az iskolákban, sem a templomokban. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek; az iskolaköteleseknek alig 60%-a járt iskolába, ezek is mindössze csak 3–4 hónapon át. A pusztákon még szomorúbb jelenségek, mert itt alig 20–30% járt „úgy a hogy” iskolába; tanítóik kiszolgált káplárok, őrmesterek vagy mesteremberfélék. 241 zugiskola működik a vármegye területén.* Mint ő maga írja egy kis kézirati visszaemlékezésében: minderről 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte őt, hogy helyezze át más vármegyébe, a hol sikerrel végezheti munkáját. Azonban a miniszter, azzal a megokolással, hogy ha fölfedezte a bajokat, akkor orvosolja is, meghagyta őt továbbra is a pestmegyei tanfelügyelőség élén.
Emlékkönyv Tóth J. kir. tanácsos és kir. tanfelügyelő 25 éves tanfelügyelői jubileuma alkalmára. Szerkesztette: Grézló J., Greizinger J. és Józsa D. – 47. l.
1877-ben a vármegye községeinek száma 244, lakosa 574.971. Iskola: 38 községi, 330 felekezeti, összesen 368. Tanköteles 6–12 éves: 65.958 és 13–15 éves: 25.697; összesen 91.655, a lakosságnak 15.9%-a. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28.558 fiú és 26.213 leány, összesen 54.771; ismétlőbe 7445 fiú 6468, leány, összesen 13.913; felső nép- v. polg. iskolába 210 fiú, 131 leány összesen 341; magánintézetbe 55 fiú, 282 leány, összesen 337; középtanodában 699. Az iskolába járók főösszege 70.061; vagyis 76.4%. Egy tanítóra 70 és egy tanteremre 71 tanuló esett. Nem járt 10.621 fiú és 10.973 leány; összesen 21.594. – Az iskolába járók vallásra nézve 43.456 róm. kath., 7 gör. kath., 411 gör. kel., 17.836 ref., 5628 ág. h. ev., 15 unitárius, 2708 izr.; nyelvre nézve: 52.021 magyar, 11.619 német, 1 román, 5369 tót, 437 szerb, 614 horvát. Az iskolák közül 244 magyar, 13 német, 1 tót, 2 szerb, 100 két és 8 három tannyelvű. – Tanítók száma: 774, ezekből képesített 658, nem képesített 116; rendes 660, segéd 111. Tantermek száma 765; tanítólak 489, faiskola 168, kertek száma 51, testgyakorló helyiség 76, könyvtár 71. Az iskolák évi jövedelme 385.893 frt; ebből a tanítók fizetése 332.057 frt, egy tanítóra esett 426 frt. Kisdedóvó volt 2 községi, 1 róm. kath., 3 egyleti és 4 magán, 1082 gyermekkel és 16 óvónővel.
