Reformáczió.
Reformáczió.
Az új hit tanai közvetetlenül a mohácsi vész után csakhamar elterjedtek Kecskeméten is. Luther tanainak követői néhány évtized alatt annyira elszaporodtak, hogy igényt tartottak a Szent Miklós templomra is, mely akkoriban a város egyedüli plebánia-temploma volt. 1564-ben azonban a két felekezet követői Végh Mihály bíró házánál a közös templom használata felett minden idegen befolyástól menten, atyafiságosan megegyeztek. Ezt a felekezeti békét a vallásharczok korszakában is sértetlenül megőrizte a város polgársága. 1601-ben, midőn a hajdúk a kath. papot vendéglátásra kényszerítették, a város adott neki segítséget, 1602-ben pedig, mikor a tatárok a kath. papot rabul viszik, a város váltja ki 40 aranyon. 1567-től kezdve, mikor a debreczeni zsinaton az új hit követői Kalvin rendszerét fogadták el, Kecskemét is elhagyta a lutheránus vallást és az oklevelek csak kálvinista felekezetet emlegetnek. 1599-ben a református egyháznak már két predikátora volt. Az egyház hathatós támaszt nyert a Rákóczi-családban, mely a XVI. század végétől kezdve a város egyik földesura volt. Rákóczi György 1641-ben az itteni ref. egyháznak szép harangot adományozott. 331A ref. egyház mellett a kath. egyház a XVII. században szakadatlanul fennállott, bár 1634 után már alig tudott lelkészt kapni. A kath. egyház akkor jutott ismét erőhöz, midőn a Ferencz-rendiek telepedtek le Kecskeméten.
