Kereskedés.
Kereskedés.
Kecskemét volt hajdan az egész ország állatkereskedelmének a középpontja. Vásárai olyan nagy forgalomnak örvendtek, hogy néha két hétig, sőt tovább is eltartottak és azokon fél Európa kereskedői fordultak meg. De maguk a híres kecskeméti tőzsérek is messze földet bejártak és hogy mindenfelé szabadon közlekedhessenek barmaikkal, III. Ferdinánd 1646-ban oltalomlevelet adott nekik. Bécs és a császári hadsereg élelmezését majdnem egyedül Kecskemét látta el marhával. Azonban voltak a városban boltos kereskedők, másként kalmárok 351is nagy számmal. A megtelepedett török kereskedők még a fölszabadulás után is üzérkedtek egy darabig, de később a kereskedelem a görögök kezébe került, kik 1721-ben kötött szerződés szerint évente 350 frtot fizettek üzletük gyakorlásáért. Idővel ők is kihaltak és ma már Kecskemét a szabad kereskedés alapján virágzik. Legnagyobb arányú a sertés-, baromfi- és gyümölcskereskedés, még pedig csak kivitelre. Kb. 50.000 db. sertést visznek ki évente külföldre. Leölt és élő baromfit főként Ausztriába, Drezdába és Boroszlóba szállítanak nagy mennyiségben. Maga a tojáskivitel Bécsbe mintegy 2000 mázsa. Hasonlóképen nagy mennyiséget küldenek közvetetlenül Londonba is. A mult század második felében Handtel Károly gyógyszerész buzgólkodására megalakult a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyesület, hogy a gyümölcsnek kiviteli piaczot biztosítson. Az eszme gyakorlati megvalósítója Kecskeméti Hercz bor- és gyümölcs-kereskedő volt és az ő érdeme, hogy ma már a kecskeméti gyümölcsöt, leginkább almát és baraczkot, nemcsak Ausztriába, hanem Német-, Olasz-, Lengyel- és Oroszországba is szállítják, egy millió kosárral évenként. Az 1909. évben a kecskeméti vásárokra fölhajtottak 5177 lovat, 62 szamarat, 12.712 szarasmarhát, 6999 juhot, 82 kecskét, 6747 sertést; ezekből eladásra került 2055 ló, 1 szamár, 6402 szarvasmarha, 907 juh, 44 kecske, 2753 sertés. A vágóhídon levágtak 268 bikát, 640 ökröt, 2130 tehenet, 2000 borjut, 12.046 juhot, 7726 bárányt, 24 kecskét és 16.285 sertést. A vágóhidi évi bevétel 20.743,18 K, melyből a tiszta jövedelem 16.680.81 K. A város hat piaczán a helypénz évente 130.000 K. Az elmult év végén az önálló kereskedők száma a következő volt: 6 agyagedény, 28 baromfi, 29 baromfi és gyümölcs, 9 bor, 7 bőr, 2 butor, 24 déligyümölcs és czukorka, 6 díszmű, férfi- és női divat és 21 divatkereskedő, 5 divatárusnő, 1 szivar- és dohánytőzsde, 4 edény, 1 eczet, 4 élelmiszer és gyümölcs, 7 épületfa, 1 faszén, 24 fa-, szén és koksz, 2 festék és olaj, 3 férfidivat, 2 férfiruha, 2 fehérnemű, 10 fűszer, 2 fűszer- és vas, 39 fűszer és vegyes kiskereskedő, 20 gabona, 1 gazdasági gép, 1 gyufa, 30 gyümölcs, 5 hal, 5 hagyma, paprika és zöldség, 10 juh, 1 kasza és faedény, 1 kép, 4 könyv és papir, 7 liszt, kenyér- és élelmiszer, 5 liszt, korpa és só, 10 ló, 14 marha, 7 mész és czement, 1 műiparáru, 2 női ruha és 3 nyersbőrkereskedő, 15 ügynök és bizományos, 1 óra- és ékszer, 4 pálinka és szesz, 1 petroleum nagy, 4 pipa, 4 rövidárú és 7 sajtkereskedő, 8 sertéshizlaló, 14 sertéshús- és szalona és 16 sertéskereskedő, 29 sertéskupecz, 3 sírkőraktár, 2 szállító és élelmező, 3 szappanos, 4 temetkezési vállalat, 2 toll, 3 varrógép, 5 üveg, edény és porezellán, 7 vas, 2 vasedény és 2 virágkereskedő és 6 zsibárus.
Az ipar, kereskedés, hitel és közlekedés terén szerzett jövedelméből élők száma 1890-től 1900-ig 4260-ról 5870-re, vagyis 37.7%-kal emelkedett. Ez a szaporodási arányszám az egész lakosság 18.05%-os szaporodási arányszámának több mint kétszerese, tehát Kecskemét városias jellege a lakosság foglalkozás szerint való megoszlásában is egyre jobban kidomborodik. Még feltünőbb az ipar, kereskedés és közlekedés után élők számának szaporodása, ha figyelembe vesszük, hogy 1900-ban a lakosságból mintegy 26.000 lélek a várost környező tanyákon lakott; ez a lakosság szinte kizárólag földmíveléssel foglalkozott, a 32.000 főre tehető igazi városi lakosság 10 évi szaporodási arányszáma pedig csak 9.03% volt. A kivándorlás következtében beálló fogyás jelentéktelen. Az elmúlt évben kiadtak 46 útlevelet 49 személy részére.
