Kalandos társulat.
Kalandos társulat.
Közvetetlenül a mohácsi vész előtt, a nemzeti és az udvari párt között tört küzdelemben jelentékeny szerep jutott Kecskemét városának. Midőn az 1525. évi hatvani országgyűlésen túlsúlyra jutott köznemesség Werbőczy Istvánt választotta nádorrá, az udvari párt emberei lépten-nyomon nehézségeket gördítettek az új kormány útjába. Báthori István, Sárkány, Turzó Elek a hatalom visszaszerzésére, valamint Szapolyai pártjának megbuktatása czéljából titokban szövetséget kötöttek, melynek csakhamar 200 főúr és nemes lett a tagja s a melynek székhelyévé Kecskemétet jelölték ki. E szövetség czéljaira az összeesküvők Mária királynét is megnyerték s a teljesen ártatlannak látszó Kalandos társulat czímet vették fel, melynek élére az összeesküvők Tárczy Miklóst, szószólóvá Ártándy Pált választották. 1525 július havában a szövetkezett főurak és nemesek, mintegy 200-an, kiséretükkel megjelentek Kecskeméten, a hol az alakulás megtörtént. A Kalandos társulat csakhamar hozzáfogott a hatalom visszaszerzéséhez. Az 1526. évi Szent György napjára egybehívott országgyűlésen a kalandosok nagyszámú fegyvereseikkel s a kecskeméti néppel megjelenvén a Rákoson, miután a Szapolyai vezérlete alatt álló köznemesség távoltartotta magát az országgyűléstől, a hatalmat könnyű szerrel magukhoz ragadták s Werbőczyt megfosztották nádori méltóságától.
