Földmívelés.
Földmívelés.
A lakosság foglalkozása túlnyomó részben az őstermelés, mert az 1900. évi népszámlálás szerint a város 57812 lakosából 34.053 őstermelésből élt. Az őstermelés azonban meglehetősen intenziv; a földmívelő lakosság, különösen a mezőgazdasági munkások keresetének nagyobb részét nem az állattenyésztés, a gabonafélék és kapásnövények termesztése, hanem a szőlőmívelés, gyümölcs- és zöldségtermelés és a baromfi nevelés szolgáltatja. A város összterületéből szántó 76.131 k. hold, 862 -öl, legelő 27.338 k. h. 454 -öl, rét és kaszáló 15.473 k. h. 672 -öl, nádas 906 k. h. 1309 -öl, erdő 17.288 k. h. 1460 -öl, szőlő 5973 k. h. 1024 -öl, kert 547 k. h. 594 -öl, terméketlen 8037 k. h. 992 -öl, utak, utczák és terek 360 k. h. 199 -öl, park 24 k. h. 246 -öl, vasút 310 k. h. 1350 -öl, víz 191 k. h. 577 -öl, katonai gyakorlótér 5 k. h. 1217 -öl, temető 21 k. h. 1353 -öl; összesen 151.697 k. hold 967 -öl. A földmívelés Kecskeméten a XVI. században vett nagyobb lendületet. 1677-ben már 319,000 hold terület állott mezőgazdasági mívelés alatt, de ennek nagyobbrésze bérelt terület volt. Ekkor és a XIX. század elején a gabonát vermekben tartották. A gabonatermesztés újabb emelkedése a mult század második felébe esik, a mikor a vasutak kezdtek terjedni. De ma már nem olyan jelentékeny, mert a hasznothajtóbb ágak lassanként kiszorítják. A zöldségtermesztés máris nagyarányú, de egyre intenzivebbé válik. A zöldségféléket a helyi fogyasztáson kívül a kecskeméti konzervgyár dolgozza föl.
