Szily Kálmán.
Szily Kálmán.
Szily Kálmán, tiszt. bölcs. doktor, min. tanácsos, az Akad. r. és igazgató tagja, szül. Izsákon, 1838-ban. Középiskolai tanulmányait otthon és Budapesten, a felsőbbeket a budapesti József-ipariskolában és a bécsi műegyetemen elvégezve, a pesti műegyetemen Stoczek József tanársegéde, 1862-ben igazgatói segéd- és ideiglenes tanár, 1869-ben pedig a kisérleti természettan s végre 1870-ben a math. természettan és anal. mechanika r. tanára lett. Közben (1863–65) tudásának bővítése czéljából egy évet töltött a zürichi műegyetemen, felet Berlinben, aztán Heidelbergben Kirchoff előadásait hallgatta. Hazatérve, részt vett a tanárképző intézet szervezésében; 1868-ban a Természettud. Társulatnak titkára lett s mint ilyen, 1869-ben megindította a Természettud. Közlönyt, mely a társaság tagjainak számát rohamosan megszaporította; 1880-ban már az egyesület elnöke. 1889-ben az Akadémia, melynek 1865 óta tagja volt, főtitkárává választotta; ennek következtében lemondott tanári állásáról s 1905-ig új hivatalában működött. 1905 márczius 27-től fogva az Akad. főkönyvtárnoka. Mint szaktudós ismételten képviselője volt Magyarországnak Párisban: először az 1870. aztán az 1872-iki méterkongresszuson. 1898-ban az Akad. állandó szótári bizottságának lett elnöke. 1904-ben az akkor alakult M. Nyelvtudományi Társaság választotta fejévé. Az Akad. Széchenyi-Muzeumának alapítója. Nagy és értékes munkásságot fejtett ki a tudományos folyóiratokban, különösen a Természettud. Társulat Közlönyében, az Akad. Értesítőben, a M. T. Akad. Évkönyvében, a Poggendorff-féle Annalen der Physik u. Chemie-ben (1872–3), a Les Mondes-ban (vol. 27), Budapesti Szemlében (1877), Irodalomtörténeti Közleményekben (1891, 1899, 1901) a M. Nyelvben stb. Szerkesztője volt a M. Mérnök-Egylet Közlönyének (1867), a Természettud. Közlönynek (1869–98), a Műegyetemi Lapoknak (1876–7) és a M. Tud. Akad. Értesítőjének (1890–1905).
Munkái: A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek ált. alakjáról. Pest, 1867. – A Hamiltonféle elv és a mech. hő-elmélet második főtétele. U. ott, 1872. – Tudnivalók a métermértékről. Bpest, 1874. – Természettud. mozgalmak az utolsó évtizedben. U. ott, 1877. – A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban. U. ott, 1879. – A telített gőz nyomásának törvényéről. U. ott, 1880. – A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. U. ott, 1883. – Adatok Bolyai Farkas életrajzához. U. ott, 1884. – Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1806-tól 1882-ig. – Rektori beszéd. ... 1893. nov. 25. U. ott, 1884. – Ki volt Calepinus magyar tolmácsa. U. ott, 1886. – Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. U. ott, 1888. – Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez. U. ott, 1898. – Az első állatorvosi könyv magyar nyelven. U. ott, 1899. – A magyar nyelvújítás szótára. U. ott, 1902. – Él-e a rovásírás a magyar nép között. U. ott, 1903. – A mágnás czím a magyarban. U. ott, 1905. – A m. t. Akadémia Széchenyi-múzeumának tárgyjegyzéke. U. ott, 1905. – A Magyar Nyelv társ-szerkesztője.
