Szilády Áron.
Szilády Áron.
Szilády Áron, ref. lelkész, a M. T. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagja. 1859-től Gödöllőn, Ómoraviczán, Nagykőrösön volt segédlelkész; 1862-ben halasi segéd-, s 1863-ban ugyanott rendes lelkészszé lett. Rendkívül értékes munkásságot fejtett ki az Uj M. Múzeumban (1860. Firdúzi), a Szépirod. Figyelőben (ford. arab és perzsa költőkből) és a Koszorúban (u. a.), a Budapesti Szemlében (VIII. 1867. Az arab költészet Spanyolországban és Szicziliában), az Akad. Értesítőben (1895. A königsbergi töredék), a Kisfaludy-Társ. Évlapjaiban (IV. 1870. – Rokonaink epikája. Kalevipoeg, Kalevala), a Nyelvészetben (1860), M. Nyelvőrben (1872–3), Századokban (1879. Cantio Petri Berizlo) Pesti Naplóban (1882. 303. A Toldi-mondáról), a Figyelőben (1877) és az Irodalomtörténeti Közleményekben (1893), melynek 1893 óta szerkesztője, a M. Nyelvben, Hornyik Jánosnak Kecskemét történetét tárgyaló munkájában (a török oklevelek fordítása). Szerkesztette a Török magyarhoni tört. emlékek 9 kötetét, 1863–72-ben (Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenczczel) és a Nyelvemléktár I–III. kötetét (Budenz J. és Szarvas Gáborral).
Munkái: Magyar szófejtegetések. Pest, 1872. – A Defterekről. U. ott, 1872. – Régi magyar költők tára. Közzéteszi. Bpest, 1877–96. Hat kötet, jegyzetekkel. – Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. U. ott, 1879. (Életrajzzal és jegyzetekkel.) – Temesvári Pelbárt élete és munkái. U. ott, 1880. – Komjáthy Benedek: Szent Pál levelei. Facsim. kiadás, U. ott, 1883. – Telegdi Miklós: Kereszténységnek fundamentumi. Facsim. kiad. U. ott, 1885. – Szegedi Gergely: Énekes könyv. Facsim. kiad. U. ott, 1893. – Pesti Gábor: Novum Testamentum. Facsim. kiad. 1895. – Dévay Biró Mátyás Kézikönyve ... Jegyzetekkel. U. ott, 1897. – Budai Ali basa históriája. Irta Tinódi. Jegyzetekkel kísérte. U. ott, 1899.
