Szemere Pál.
Szemere Pál.
Szemere Pál, az Akadémia és Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1785-ben, Péczelen. Iskolái elvégzésével, 1808-ban ügyvédi vizsgát tett és Schedius egyet. előadásit hallgatta; ekkor szövődött barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovicscsal, melyhez Kazinczyval és Kölcseyvel való ismeretsége járult. 1810-ben munkatársa lett Kultsár Istvánnak és mint ilyen, a Neuwieder Zeitungot fordította; 1811-ben Vida László segéde a pesti szinháznál. 1817-ben részt vett a Tud. Gyüjtemény alapításában; 1818–29-ben Pest vármegye második tiszti alügyésze volt s 1828-ban egyik tagja az Akadémia tervezetének előkészítésére kirendelt bizottságnak. A 30-as évektől kezdve teljességgel az irodalomnak élt s fölváltva Pesten és Péczelen lakott, hol 1861-ben meghalt. Számos czikket és költeményt írt az egykorú vállalatokba; kiadta és szerkesztette (Kölcseyvel) az Élet és Literaturát s ennek folytatását, a Muzáriont (1833), továbbá az Aurórát s Eötvös J. és Szalay László társaságában Kölcsey F. Minden Munkáit hat kötetben.
Munkái: Alkalmi vers-darabkák. Pozsony, 1802–4. – Poétai zsengék. Pest, 1806. – Az új holmi első csomójának kritikai megítéltetése. U. ott, 1810. – Tekintetes Vida László úrhoz Sz. Szemere Pál. Buda, 1810. (Német fordításban is.) Hat sonett Kazinczytól és Szemerétől. Pest, (1881.) Dalok azoknak, a kik szeretnek. (1812.) – Felelet a Mondolatra. Pest, 1815. – A párisi adós, vígj. 4 felv. francziából. Buda, 1841. – Dithiramb-Árgyérus és Talány-Ábrándok. Pest, 1851. – Erdei alk. mint dalverseny és Petőfi Sándor. ... közli Halász Dezső. U. ott, 1860. – Körner Tivadar, Zrinyi. Szomorújáték, ford. Bpest, 1879. (Először: az Élet és Literatura I. kötetében.) Szemete Pál munkái. Szerk. Szvorényi József. Bpest, 1890.
