Skaricza Máté.
Skaricza Máté.
Skaricza Máté, ref. lelkész, szül. Ráczkevén, 1544-ben. „Tanulása rendit” Szegedi Kis István, a tudós ráczkevei ref. pap irányította. 1563-ban Pesten tanítóskodott, aztán szülővárosában viselt segédtanítói hivatalt. 1567-ben Kolozsvárra ment Károlyi Péter hallgatására, egy év mulva pedig Jászberényben működött mint iskolaigazgató. Utóbb külföldre, Páduába vándorolt, hol bölcsészetet hallgatott, aztán – Róma meglátogatása után – Genfet kereste föl (1570) s Bézának átadta Szegedinek az unitáriusok ellen írt munkáját (Assertio vera), melyet ez ki is nyomatott. Genfből Zürichbe, Párisba, Londonba, Wittenbergbe utazott s 1572. április havában hazatért Ráczkevére, hol Kis Istvánnak, ki nem sokára, május 2-án, meghalt, utódjává választották. Mint lelkész, tevékeny részt vett a herczegszőlősi zsinaton (1576), melynek kánonait ő adatta ki Pápán (latinul és magyarul); Pécsen 1588. augusztus 28-án öt napig tartó vitába ereszkedett Válaszúti Györgygyel, az unitáriusok első papjával és gondoskodott mestere, Sz. Kis István műveinek kiadásáról.
Művei: Énekek (Erős várunk nekünk az Isten, Luther Eine feste Burg-ja u. ford.; Saulnak az Dávidhoz jó szerelme; Atyaisten tarts meg minket, Luther Erhalt uns Herr, bei deinem Wort-ja u. ford.; Jer mi kérjünk szentlelket, vele össze igaz hitet, Luther, Nu bitten wir den heiligen Geist-je u. ford.; Hiszünk mind egy istenben, mindenható Atyában; Dávid Doég gonoszságát hogy látá; Hogy Jeruzsálemnek drága templomát; ellenben az „Az jó hitű ember szelíd ez világon” kezdetű darabot hibásan tulajdonítja Gönczi György és Bod Péter, (Skariczának) Vitu Steph. Szegedini. (Megj. Szegedi műveinek élén. Basel, 1608.) Ráczkevi eredete. (Kéziratban, 1600.)
