Nyáry Pál.
Nyáry Pál.
Nyáry Pál, szül. 1806-ban, Nyáregyházán. Iskolai tanulmányait Debreczenben végezte és az ügyvédi vizsgálat letétele után megyei szolgálatba lépett. 1836-ban Pest vármegye főjegyzője, 1845-ben másodalispánja s 1848-ban országgyűlési képviselője lett. Mint politikus, a kormánynak kemény, alkut nem ismerő ellenőrzője volt; de erélyes intézkedéseiben viszont teljes erővel támogatója. A honvédelmi bizottmánynak kiváló tagja volt, valóságos „czím nélküli belügyminisztere.” Kossuth szélső politikáját azonban nem helyeselte; Debreczenben a Márczius Tizenötödike ellen békepárti közlönyt (Esti Lapok) alapított s a függetlenségi nyilatkozatot sem pártolta. A világosi fegyverletétel után elfogták s hét évet töltött Josephstadban; de 1860-ban ismét fellépett a megyei és politikai élet terén s a decz. 11-iki megyei gyűlésen az 1848-iki törvényes alap visszaállítását követelte. 1861-ben a határozati pártnak tagja volt; az 1865-iki országgyűlésen pedig a Ghiczy-Tisza-párthoz tartozott; de régi eszméinek bukása, anyagi csapások és veszteségek mindinkább elkedvetlenítették s 1871. április 21-én véget vetett életének. Czikkeket írt a Honművészbe (1836, 1840) az Athenaeumba (1840) s a múlt század 60-as éveiben virágzott politikai lapokba; országgyűlési beszédeit az 1848–49-iki Közlöny és a Naplók őrzik.
Munkái: Jelentése a pesti magyar színház építésére ügyelő küldöttségnek a színészeti pénztár mibenlétéről. Pest, 1837. – T. N. Pest vármegyének 1839 jún. 19-én Pesten tartatott közgyűlése határozatából kiadott rövid köznépi értesítés, t. Fáy András úrnak ... terve szerint felállítandó megyei takarékpénztárról. – Javaslat Pest vármegye közigazgatási rendszere iránt. Pest, 1840. – Indítvány a megyei bűnvádi eljárás lehető javítása iránt. U. ott, 1841. – Nyáry Pál és Zlinszky György 1861 június 1-én tartott országgyűlési beszédeik. U. ott, 1881.
