Bátorfi Lajos.
Bátorfi Lajos.
Bátorfi (Bibók) Lajos, hirlapíró, Félegyházán 1835-ben született. 1854-ben szülővárosában az árvaszéknél nyert alkalmazást. Azután egészen az írásra adta magát. 1858–60-ig a Borászati Lapok, 1861–64-ig a Győri Közlöny munkatársa volt, 1867–71-ig pedig Nagykanizsán a Zala-Somogyi Közlöny segédszerkesztője. Közben (1868) Kandi Klári cz. élczlapot szerkesztett; majd 1872–74-ig a Somogyi Közlönynek s 1874–82-ig a Zalai Közlönynek volt szerkesztője s 1876–78-ig az Adatok Zala vármegye Történetéhez czímű füzetes vállalaté. 1878-ban Szabó Lajossal együtt a Párisi Lapokat és 1880–87-ig a Zalai Tanügyet szerkesztette. 1887-ben a Zalai Közlönynek kiadótulajdonosa és szerkesztője lett s mint, ilyen Zalai Közlöny könyvtára cz. füzetes vállalatot alapított. Igen sokat írt saját lapjaiba és más lapokba.
Önálló munkái: Mezei virágok. Vácz, 1858. – Bánatos szív. Pest, 1880. – Nemzeti szikrák. Debreczen, 1861. – Juliska, népszínmű 3 felv. Győr, 1862. – Darázsfészek. Pikáns színdarabok. Nagy-Kanizsa, 1868. – 111 költemény. U. ott, 1869. – Virág-csokor. U. ott, 1869. – Sonettek. Pest, 1871. – Jenő. Dr. 5 felv. U. ott, 1871. – Antónia, tört. színmű 5 felv. U. ott, 1872. Konstantinápolyig és vissza. U. ott, 1873. – Mirza, a szép kunleány, tört. színmű 3 felv. U. ott, 1873. – A muraközi kérdés. U. ott, 1873. – Tengerész küzdelme. Regény, németből. U. ott, 1873. – Női fegyver, vígj. 4 felv. U. ott, 1875. – Tíz év emléke Zalában. 1867–76. U. ott, 1878. – Párisig és vissza. U. ott, 1878. – A szülőföld és a haza. Zala megye földrajza. U. ott, 1880. – Anya mint honleány. U. ott, 1881. – Nefelejtsek. (Költemények). Keszthely, 1884. – Utolsó Zrinyi. Költ. beszély I. r. Mura-Szombat, 1885. – Irénke. N.-Kanizsa, 1886. (Költemények.) Rómáig és vissza. U. ott, 1888. – Tizenöt év emléke Zalában. 1876–90. (szétszórtan megj. czikkek gyűjteménye.) – Nagy-Kanizsa monografiája. – A Palini Inkei család története.
