Államvasutak.
Államvasutak.
A budapest–hatvani vasút 1867 április 2-án nyílt meg, mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. 1868-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest keleti p. u., Kőbánya felső p. u., Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Péczel, Isaszeg, Gödöllői méhészgazdaság, Gödöllő, Máriabesnyő, Máriabesnyői kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahéviz és Tura. E vonalon Gödöllőig 16 személy- és az egész vonalon 10 személy-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közkedik mindkét irányban.
A budapest–szolnoki vasút újszász–szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint a hatvan–szolnoki vasút vonala, rákos–újszászi szakasza pedig 1882 márczius 12-én nyílt meg, mint államvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következők: Budapest keleti p. u., Kőbánya felső p. u., Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyömrő, Mende, Pusztaszentistván, Tápiósüly-Tápiósáp, Tápióság, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes és egy gyors- és azonkívül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A budapest–pécsi vasút kelenföld–baranyaszentlőrinczi szakasza 1882 november 16-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Nagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegyes és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A budapest–szabadkai vasút 1882 deczember 5-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút mentén a következő állomások vannak: Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitérő, Erzsébetfalva, Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Áporka, Kiskunlaczháza, Dömsöd, Kunszentmiklós-Tass, Homokszentlőrincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentimre, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert–Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti expressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négy gyors,- 8 személy- s ezeken kívül Budapest és Kiskőrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta.
A kiskőrös–kalocsai vasút az előbbivel egyidőben, 1882 deczember 5-én nyílt meg. Hossza 31 km, állomásai a következők: Kiskőrös, Keczel, Őrjeg, Öregcsertő, Szakmár és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban.
A budapest–komárom–bécsi vasút kelenföld–újszőnyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következők: Budapest-Kelenföld, Kőérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon 8 személy- és 5 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban.
A félegyháza–csongrádi vasút 1888 szeptember 18-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban.
