Története.
Története.
Jó szárazföldi út szükségét már századok előtt belátták a vármegyében és főként az Anjouk és az utánuk következő királyok idejében már gondot is fordítottak rá. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni, de szándéka csak terv maradt. Mátyás király a vármegyén átvonuló útak helyreállítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen, a Dunán hajóhídakat építtetett. Később, a török hódoltság után, kezdtek újból a kereskedelmi fejlődésre fontos közlekedési útak építésével foglalkozni. A XVIII. század végén jelentős újvonalak voltak azok, a melyek a fővárosból Nagykanizsa, Komárom, Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. A XIX. század elején, az 1825–1827. évi országgyűlés az országban 13 kiépítendő útvonalat jelölt ki, a melyek legtöbbje a vármegyén vonult át. Ez útakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836: XXV. t.-cz.), de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. Később, különösen a kiegyezés után, annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. Ezek voltak a buda–esztergom–bécsi, buda–fehérvári, pest–bányavárosok, pest–kassai és pest–bajai útak, melyek kőalapon makadámmal voltak burkolva. 1874-ben az állami útak hossza 28.5 mértföld. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út, 120.25 mérföld hosszúságban; ebből kőalapú 14.875, kavicsos 27.25 és feltöltött 77.125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. Ekkor a vármegyei útak javítási és fönntartási költsége 356.988 koronára rugott. 1875-ben már több vármegyei útat átvett az állam s ekkor az állami útak hossza 41, a vármegyei útaké pedig 119 mérföld volt. Ebből kőalapra épült 42, kavicsalapra makadámmal 36.5 és csak feltöltött vármegyei út volt 81.5 mérföld. Az állami útak fönntartási költsége árlejtés útján 358.276 koronára rugott. A vármegyei útakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn, a mely pénzértékben 345.941 korona 98 fillért képviselt. Ebből 153.531 koronát megváltottak, a többit természetben szolgálták le. A községi közlekedési útak hossza 89 mérföld; ebből csak 5 mérföld kavicsozott, a többi feltöltött és kiépíttetlen.
Igy haladtak az útépítések fokozatosan előre, de még mindig nem a szükséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. Az 1890. évi I. t.-cz. jelent nagyobb haladást az útépítések terén, melyek a vármegyében főként 1901 óta vettek hatalmas lendületet. Ez évtől kezdve a közúti alap terhére 98.718 km. új útat építettek ki, 73.424 km.-nyi útat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kőpályával átépítettek. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton áteresztő készült a vármegye útain. Az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. törvényhatósági közút kiépítését irányozták elő, körülbelül 9.000.000 korona költséggel. Ebből az 1908. év végéig 170 km. útat teljesen kiépítettek, a mely mintegy 3.000.000 korona költségbe került. Továbbá 40 km. út kiépítését pedig munkába vették. A helyi érdekü vasútak szaporodásával a vármegye közúti hálózata is jelentékenyen megváltozott. Hogy a községek a vasúti és hajóállomásokat, nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék, a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró útak építésére és elsősorban azok készítését foganatosították. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén. Az 1908. év végén a törvényhatósági közútak hossza 1295.0885 km., ebből 842.9475 km. ki volt építve, a többi 452.141 km. pedig kiépítetlen. A kiépített útak nagy része terméskőalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. Mintegy 200 km.-nyi út gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. A kispesti (2.432 km.), erzsébetfalvai (0.800 km.), soroksári (2.800 km.), ráczkevei (1.568 km.) és csepeli (2.300 km.) átkelési szakaszok összesen 9.900 km. hosszúságban keramit-burkolattal vannak ellátva. A budapest–zimonyi és kalocsa–uszódi th. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. közút, összesen 2.971 km. hosszúságban kiskőburkolattal; a budapest–zimonyi th. közút erzsébetfalvai átkelési szakaszából 600 fm., az újpest–fót–gödöllői th. közút újpesti átkelési szakasza 2.500 km. és a kecskemét–szegedi th. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1.550 km. hosszúságban félkoczka (fejkő) burkolattal van fedve. Újabban tervbe van véve, hogy az állam átveszi a budapest–szolnoki (61.095), budapest–kecskemét–kiskunfélegyháza–szegedi (92.921), heves–szolnoki (9.771) és baja–bátai (13.102) th. közútakat, melyek hossza a vármegyében 176.889 km. – Az útadó 1908. évi adatai a következők: kézi munka 337.557 korona igás napszám 174144.942 korona, százalék szerinti kivetés 557.474 korona, természetbeni lerovásból várt fedezet 57.000 korona, összesen 1.096.973 korona. A kiadások a következők: személyi járandóság 31.055 korona, dologi kiadás 31.106 korona 98 fillér, útfönntartási és felügyeleti költség 805.017 korona 02 fillér, összesen 867.179 kor.
