Gyárak és ipartelepek.
Gyárak és ipartelepek.
A következőkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar- és gyartelepeit, melyeknek adatait az illető vallalatoktól megszereznünk sikerült.
Albertfalva. – Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. 1906-ban alapította Eiser Sándor és Nándor és Weisz Izidor. Fióktelepe van Budapesten, Bécsben és Párizsban. Gyárt aetherikus olajakat, eszencziákat és vegyi termékeket. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. A gyár területe 4000 m2 és négy épületből áll. A hajtóerő gőz- és villam. Munkások száma 6. Évi termelési képesség több millió korona értékű árú. Hazai vevői az ország pálinkagyárosai és droguistái. Kivitele van Ausztriába, Német-, Franczia-, Spanyol-, Olasz-, Orosz- és Törökországba, továbbá Egyiptomba. A gyár állami kedvezményben részesül.
Budafok. – Budapest-budafoki h. é. villamos vasút áramfejlesztője és kocsigyára. Keletkezett 1899-ben. Villamos áramot fejleszt és saját kocsijainak a fönntartásáról gondoskodik. A telep 3 épületből áll. A hajtóerő 300 HP gőzgép. Munkások száma 30. Termelésképesség 220 kw.
Budafok. – Brázay Kálmán vegyészeti gyára. Alapította a tulajdonos, fióktelepe van Bécsben és Münchenben. Gyárt szappant, sósborszeszt, kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges ládákat és szalmatokokat. Különlegessége a sósborszesz és Mentolszesz. Területe 3200 m. s 3 épületből áll. Munkások száma 80, ezek közül 64 nő. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe.
Budafok. – Czoba-Durozier és Társa, cs. és kir. udvari szállítók cognac-gyára. 1884-ben alapította Czuba-Durozier W. H. és Ulbrich Gyula. Csak konyakot gyárt. Területe 2200 m. s két épületből áll, megfelelő pinczékkel. A hajtóerőt villamos és hőlég-motorok szolgáltatják. Munkások száma 9, ezek közül 2 nő. Évi termelési képesség 7500 hl. Piacza az egész monarchia.
148Budafok. – François Lajos és Társa pezsgő-gyára. 1886-ban alapította a tulajdonos. Különlegessége a „Transylvania sec”. Területe 42000 m. s egy nagy gyárépületből áll, egy km. hosszú pinczével. Hajtóerő 8 HP villamos motor. Munkások száma 24, közöttük 8 nő. Évi termelési képesség 3000.000 palaczk. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Angol és Oroszországba, Belgiumba és Amerikába.
Budafok. – Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak r.-t. 1869-ben építette Frohner János, a későbbi híres bécsi szállodás, de nem fejezte be és űzembe sem hozta. 1873-ban ifj. Haggenmacher Henrik a tulajdonosa, a ki az építkezést befejezte és a gyárat űzembe vette. 1908-ban részv. társasággá alakult. Fióktelepe van Kőbányán. Sört és malátát gyárt. Különlegessége Szalon-, Maltos- és Szent Gellért-sör. A gyár területe 49.345 m. s 67 épületből áll, 4055.5 m. hosszú pinczével. A hajtóerőt 750 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 416, ezek közül 40 nő, kik csak a palaczkokat mossák. Évi termelés 230.000 hl. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába, Szerbiába és Lengyelországba. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következő helyeken: Czegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskunlaczháza, Kunszentmiklós, Nagykáta: Solt, Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyobb városában és községében.
Budafok. – Gróf Keglevich István utódai cognac-gyára. Alapította Gombó Arnold. Különlegessége a négycsillagos, Extra, a V. S. O. és V. S. O. P. konyak. Területe 2000 -öl s négy épületből áll. Munkások száma 30–40, ezek közül 8 nő. Évi termelési képesség 3–400.000 l. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, Németországba, Hollandiába, Éjszakamerikába és Chinába.
Budafok. – Naxos csiszolóáru-gyár r.-t. Keletkezett 1904-ben. Gyárt csiszolóárukat és csiszolókorongokat. Különlegessége a magas hőfokúlag égetett korong. Hat épületből áll. Hajtóerő 300 HP gőzgép. Munkások száma 80, ezek közül 5 nő.
Budafok. – Schloesser-Germain és Társa konyakgyára. 1887-ben alapították a tulajdonosok. Csak konyak-gyártással foglalkozik. A gyár három épületből áll. Munkások száma 8, ezek közül négy nő. Évi termelés kb. 2000 hl. konyak. Piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába.
Budafok. – Schmidl dr. és Társa „Alexin” zsirművek gyára. 1906-ban alapította Sch. Miklós dr. és Sch. László. Gyárt növényzsírt, növényvajat és zsírsavakat; különlegessége a Kalács-Alexin. Terület 6000 -öl s öt épületből áll. A hajtóerő 75 lóerővel gőz, benzin és villam. Munkások száma 100, ezek közül 60 nő. Évi termelési képesség 400 vaggon növényzsír stb. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába.
Budafok. – Törley József és Társa pezsgő-borgyára. 1882-ben alapította Csantavéri Törley József. Fióktelepe van Budapesten. Csak pezsgőt gyárt franczia módszer szerint. Területe 15 hold s 14 épületből áll. Hajtóerő: 80 HP gőzgép, 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor, akkumulator-telepek, famegmunkáló s más specziális gépek. Munkások száma 95, ezek közül 43 nő. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe. Vannak munkásjóléti intézményei, nyugdíjintézete, munkáslakásai, ingyenes szolgálati ruházkodás stb.
Budafok. – Unió magyar általános gyufagyár r.-t. 1895-ben alapította a Budapesti hazai bank r.-t. Gyárt foszforos és svéd gyufát. Különlegessége a Fmke, Eke, Vasuti stb. gyujtó. A gyár területe 12.000 m2 s 16 épületből áll. A hajtóerőt 280 lóerős gőzgép adja, munkások száma 450, s ezek közül 220 nő. Évi termelési képesség egy millió korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, európai és ázsiai Törökországba.
Budakalász. – Neubauer és Sárkány „Mungó” textilipari hulladéktépő és vattagyára. 1900-ban alapították a tulajdonosok. Gyárt konfekcziós és paplanvattát, mázsás vattát, jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepűt. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélokra. A gyár területe kb. 7200 m2 s hat épületből áll. A hajtóerőt 80 lóerős gőzgép adja. Munkások száma 50, ezek közül 26 nő. Évi termelési képesség 3400–40000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Bécs, az osztrák tartományok és Balkán-államok. A gyár adómentességben részesül.
Budakeszi. – Halfer József festékgyára. Különlegessége a könyvkötőknek szükséges márványozó festék előállítása. A találmány 30 éves és eleinte kb. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos, a ki a festéket és eljárást föltalálta. A gyár területe 800 -öl és egy épületből áll. A hajtóerőt 3 lóerős benzinmotor szolgáltatja, a mely állami segélyképen 25.000 korona értékű. Az üzem nem kíván nagy munkaerőt és így a munkások száma csak 7. Termelési képesség évente kb. 30.000 l. Kiviteli piacza az egész világ. Tervbe van véve, hogy a gyárat könyvkötőknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik.
Budaőrs. – Hölle J. M. első magyar pezsgőbor-gyára. 1852-ben alapította id. Hölle János Márton. Gyárt pezsgőbort franczia módszer szerint. Különlegessége: „Pannonia sec.” A gyár területe 3000 m2 s két épületből áll. Munkások száma 10, ezek közül 3 nő. Évi termelési képesség 200.000 palaczk pezsgő. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába és Oroszországba.
Czegléd. – Első czeglédi téglagyár r.-t. 1885-ben alapította Balogh József, Bíró Mihály és Szegedi László. Téglát és tetőcserepet gyárt. Területe 32.000 -öl és 20 épületből áll. Munkások száma 54, a kik közül 16 nő. Évi termelés 7 millió tégla és cserép. Hazai piacza Czegléd és környéke.
Czegléd. – Halász József szivarszipkagyára. 1899-ben alapította a tulajdonos. Papírosszivar-szipkákat gyárt. A gyár egy fő- és két melléképületből áll. A hajtóerőt kézigépek adják, de mihelyt a villamos telep elkészül, villamos áramot vesznek igénybe. Munkások száma 2 férfi és 50 nő. Évi termelési képesség 1,500.000, vagyis naponta 30–35.000 db szivarszipka. Hazai piacza Budapest és a többi nagyforgalmú város, kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok.
Czegléd. – Hunnia gőzmalom és árpagyöngy-gyár r.-t. 1887-ben keletkezett, mint a Bedei hizlaló-telep daráló malma, de a nagy sertésvész következtében kénytelenségből átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József, Tálassy Árpád, Fabianek Vilmos, Haczay János, Sándor Rezső, Bálint András és Antal Antal. A darálás és vámőrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. A gyár területe kb. 5 k. hold és öt épületből áll. A hajtóerő 150 lóerős gőzgép, munkások száma 35. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy, 300 vaggon dara és 150 vaggon sima őrlés. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina.
1. A reszelő- és szerszámgyár r.-t. telepe Erzsébetfalván.
2. A Weisz-féle bőrgyár Ujpesten.
3. A Krautschneider-féle kocsilámpagyár Pestszentlőrinczen.
4. Az „Alexin” zsirművek gyártelepe Budafokon.
5. A „Naxos”-féle r.-t. telepe Budafokon.
6. A Reitter-féle kocsigyár Váczon.
1. A szalagszövőgyár Pestszentlőrinczen.
2. A váczi kötő- és szövőgyár.
Részlet a M. Á. V. mühelytelepéről Rákospalotán.
151Czegléd. – Lugosi Ferenc permetező gyára. 1898-ban alapította a tulajdonos. Gyárt szabadalmazott „Kurucz” szőlő- és gyümölcsfa-permetező gépeket. Különlegességképen készít még kisebb gazdasági gépeket, répavágót és morzsolót. A gyár területe 354 m2 s három épületből áll. A hajtóerő benzinmotor, munkások száma 20–30. Hazai piacza az egész ország.
Czegléd. – November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 -öl és két épületből áll. A hajtóerőt kézi gépek szolgáltatják. Munkások száma 80, nő. Évi termelés 5,200.000 darab szipka.
Czinkota. – Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt lámpaárúkat, légfűtési berendezéseket és cseppfolyós gázt, a mely olcsósága és könnyű kezelhetősége miatt kiválóan alkalmas közintézmények, fürdőhelyek és községek világítására. A gyárnak, a mely első az országban és második a világon, 2300 -öl a területe és négy épületből áll. A hajtóerőt 28 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Hazai piacza az egész ország.
Czinkota. – Prepeliczay Árpád fonálfestő és fehérítő gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehérítésével foglalkozik. A gyár területe 1970 -öl és három épületből áll: gyárépület, lakóház és munkáslakás. A hajtóerő 25 lóerős gőzgép, munkások száma 32 s ezek közül 20 nő. Évi termelési képesség: 3,000.000 angol font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés, 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez.
Dunaharaszti. – Szende Géza kötött czipőgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Gyárt valkolt kötött mamuszokat. A gyár területe 30 m2 s egy épületben három helyiségből áll. A hajtóerő 4 lóerős benzinmotor. Munkások száma 36, ezek közül 30 nő, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czipő. Hazai piacza az egész ország.
Erzsébetfalva. – Boros Samuné szappangyára. 1892-ben alapította Boros Samu. Szappant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertőből őrölve, mint húsdara. A gyár területe 602 -öl és öt épületből áll. A hajtóerőt egy 24 és egy 12 lóerős gőzgép és egy 30 m2 tűzfelületű gőzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban.
Erzsébetfalva. – Elster S. légszesz- és vizmérő-gyára. Főtelepe: Berlin. Fióktelepe van Hamburgban, Drezdában, Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez idő szerint Gamauf Jenő a vezetője. Gyárt légszesz- és vízmérőket, légszeszkészülékeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa.
Erzsébetfalva. – Emmerling Adolf tűzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdonos. Gyárt zászlót, tűzijáték, papír- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tűz. Területe 8000 m. s 5 kő- és faépületből áll. Munkások száma 25, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 100.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba.
Erzsébetfalva. – Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 -öl s négy épületből áll. Hajtóerő 20 HP szívógáz és 14 HP villamos motor. Munkások száma 200, ezek közül 10 nő. Évi termelési képesség 500.000 K értékű árú. Hazai piacza a főváros és környéke s kivitele van Ausztriába, Olaszországba és a Balkánra.
Erzsébetfalva. – Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárúkat és façon-léczeket. Különlegessége a kévekötőzárak készítése. A gyár területe 300 m2 s két épületből áll. A hajtóerőt 20 lóerős gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 nő. Évi termelési képesség 100.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába.
Erzsébetfalva. – Heinrich és Hauer mechanikai szalagszövő-gyára. 1902-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegőt, köper-szalagot, köténydíszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóerő villam. Munkások száma 120, ezek közül 70 nő. Évi termelési képesség 5–600.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és Törökországba. A gyárnak állami kedvezménye van.
Erzsébetfalva. – Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetelő-anyagot és kábelviaszt. Különlegessége a porczellán-zománcz-lakk. A gyár területe 1300 m2 és négy épületből áll. A hajtóerőt egy 6 lóerős gőzgép és több őrlőgép szolgáltatja; munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. értékű árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piacza Ausztria és Szerbia.
Erzsébetfalva. – Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezső, Fuchs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületből és 3 munkásházból. Hajtóerő 730 HP gőzgép. Munkások száma kb. 800, ezek közül 250 nő. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az egész monarchia. Tiz évi adómentességet élvez.
Erzsébetfalva. – Marton Ernő faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidban (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárút, letörhető fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége: manikür-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 m2 és egy épületből áll. A hajtóerőt 17 lóerős villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 nő. A termelt czikkek 80%-át külföldre: Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba és az Amerikai Egyesült Államokba szállítják.
Erzsébetfalva. – Neményi Testvérek nyomdai műintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezső és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlegessége a háromszín és dombornyomás. A gyár területe 300 m2 és egy épületből áll. A hajtóerő villam. Munkások száma 40, közüle 29 nő. Évi termelés 2.5–3 millió doboz.
Erzsébetfalva. – Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 1893-ban alapították a czégtulajdonosok. Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. Gyárt aszfaltot, fedéllemezt, karbolineumot, szurokfáklyát, kreozotinumot és karbolsavat. Különlegességei a műtuffkő, ólombetétes elszigetelő lemez, hővédőanyag, Hütl-féle védőanyag, hő és hideg elleni elszigetelők, Permanit és Gloria czem. aszf. fedéllemez. Területe 4254 -öl s 23 épületből áll. Hajtóerő 18 HP gőzgép s két 152gőzkazán 94 m. fűtési felülettel. Munkások száma 138. Évi termelési képesség 600 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Románia és Törökország.
Erzsébetfalva. – Reszelő és szerszám-gyár r.-t. 1907-ben alapította Mezey Lajos. Gyártmányai: mindenféle reszelő és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverő, hideg és melegvas és aczélvágó, kőfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvezeték, villam és légszeszvilágítási szerelő szerszámok. Területe 13.000 m. s 3 épületből áll. Hajtóerő 200 HP gőzgép. Munkások száma 160, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség egy millió új reszelő, 400.000 reszelővágó és 400.000 K értékű szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Szerbia, Románia, Bulgária, Olasz-, Török- és Görögország. 150.000 K államsegélyt élvez, 10 évi egyenlő részletben.
Erzsébetfalva. – Sonnenschein E. margaringyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. Gyártási ág: oleomargarin, margarinzsír, premierjus, technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 -öl s 8 épületből áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nő. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Németország, Hollandia és Amerikai Egyesült-Államok.
Kalocsa. – Kalocsa-vidéki földmívelők és iparosok egyesülete. 1904 junius 24-én alakította Tarajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lajos dr. és Deák Imre, a háziipar különféle ágainak mívelésére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyakötő (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályhákat; asztalos-közműhelyben butort és minden e szakmába vágó árút; kötőiparban férfi- és női harisnyákat és javítást; háziiparban kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420, másika 1707 -öl területű s négy épületből áll. A hajtóerőt villamosmotor adja s van 26 kötőgép. Belső munkások és házi iparosok száma, 100–200 között váltakozik, sőt télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25–30 nő. A termelt árúkat helyben, Kalocsa vidékén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület időnként csekély államsegélyben részesül.
Kalocsa. – Spitzer Testvérek faárúgyára. 1905-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos és gazdasági faárúkat, mosóteknőt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos talicska, a kapa- és kaszanyél. A gyár területe kb. 500 m2 s három épületből áll. A hajtóerő egy 10 lóerős Vohanka-féle nyersolaj-motor, azelőtt villamos motor volt. Munkások száma 15–20. Az évi termelési képesség a kereslettől függ. Hazai piacza Budapest, Szeged, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czegléd stb. Kiviteli piacza Stájerország, Mürzthal, Wartberg.
Kecskemét. Első kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-bon. Gyárt: kénes, Rózsa-szalon, Mikádó, svéd, Amazon, Horgany, Merkur, Uj Idők, Délibáb, Szent-Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás és gépész lakás és öltöző, mosdó és étkező helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. A hajtóerő 70 HP gőzgép. Munkások száma 250, kiknek nagyobb része nő. A napi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 doboz különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország.
Kecskemét. – Kecskeméti egyesült gőztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedélcserepet gyárt. Három gyártelepe van: I. 40, II. 50, III. 28 hold területű. Van rajtuk három körkemencze, három tiszti lakás hat család, öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Munkások száma nyáron 120 férfi, 40 nő, télen 15 férfi. Évi termelési képesség 10 millió fali tégla és egy millió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok.
Kecskemét. – Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révész Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank r.-t. Gyárt kisebb mezőgazdasági gépeket, borsajtókat, szőlőzúzókat, textilipari gépeket, „Kecske” védjegyű metsző-ollókat és szürke vasöntvényeket. A gyár területe 5800 öl és nyolcz épületből áll. A hajtóerő 50 lóerős gőzgép; munkások száma 180, a kik közül 15 nő. Évi termelési képesség kb. 600 vaggon nyersöntvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményt élvez.
Kiskunfélegyháza. – Grünberger Mimi bőrárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapította a tulajdonos. Készít papírosból szivarszopókát, és dobozt, bőrből és bőrutánzatból piaczi és iskolatáskát és utazó bőröndöket stb. Különlegessége a „Kiskun”- és „Ilona”- táskák. A gyár területe 1200 m2 és három épületből áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolajmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45–65, a kik közül 20–25 nő, de egy éven belül 100 főre emelik a munkások számát. Évi termelési képesség háromnegyed millió bőrárú és hat millió papírszopóka, de ez a mennyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország minden része s kivitele van Ausztriába, Boszniába és Romániába.
Kiskunfélegyháza. – Kiskunfélegyházi egyesült gőzmalom r.-t. Keletkezett 1861-ben. Csak gabonaőrléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületből áll. A hajtóerő 350 lóerős gőzgép. Munkások száma 65, ezek közül 6 nő. Évi termelési képesség 200.000 mm. őrlemény. Eddig csak a helyi piacznak dolgozott, de 1910 óta kivitelre is őröl.
Kiskunfélegyháza. – Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt kénes és szalongyufát. A gyár területe 1600 m2. A gyár és a raktárak folytatólag egybe vannak építve. A hajtóerő kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 nő. Évi termelési képesség 150.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország.
Kispest. – Grosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1906-ban alapította Ormos és Grosz. Gyárt gyermekjátékokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és műszer-kazettát, házi gyógytár- és mentőszekrényt, mindenféle űzem számára. Területe 1200 m. s egy épületből áll. Hajtóerő 16 HP szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 K értékű árú. Piacza az ország és Bécs.
Kispest. – Hofherr-Schrantz magyar gépgyári müvek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenféle gépet és eszközt, különlegessége a gőzcséplőkészlet és gőzeke. Területe kb. 50.000 -öl s 32 épületből áll. Hajtóerő 1600 lóerővel 3 gőzgép. Munkások száma 1600, ezek közül 40 nő. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-, Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül.
Kispest. – Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett 1898-ban. Gyárt színes pamutszövetet. Területe 15.000 m. s 10 épületből áll. Hajtóerő 350 HP gőzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 nő. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Állami kedvezményt élvez.
153Kispest. – Lenkei és Társa érczöntője és fémárúgyára. Készít mindenféle fémnyomást, sajtolt tömegczikkeket, díszműárúkat, petroleumlámpát, szeszgázfőzőt; vaskereskedelmi, villanyossági, légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdőberendezési czikkeket; templomi, temetkezési és fodrászati fémtárgyakat; függöny- és szőnyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszolással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és kenyérdagasztó gép. A gyár területe 240 -öl és három épületből áll. A hajtóerő 18 lóerős motor, munkások szám kb. 40, a kik közül 1–2 nő. Évi termelési képesség 200.000 korona értékű árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyiptom. A gyár állami kedvezményben részesül.
Kispest. – Pálóczi Horváth István, mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból mészhozzáadással készített műkő. A gyár területe 24.000 -öl s több egymáshoz illesztett épületrészből áll; van egy kétemeletes főépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóerő egy 400 lóerős kondenzációs gőzgép és villamos erőátvitel. Munkások száma 200 s ezek közül 20–30 nő. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekerle-telepen készülő 1200 munkásháznak az építkezésénél.
Kistarcsa. – Gép- és vasútfelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti helyiérdekű vasutak r.-t. Gyártási ágak: járművek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntés. A gyár területe 22.954 m2 s 14 épületből áll. A hajtóerő 350 lóerős gőzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nő. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájában 42 gyermeket tanítanak.
Örkény. – Pálóczi Horváth István szeszgyára, gőzmalma és mészhomoktéglagyára. A szeszgyárral kapcsolatos gőzmalmot 1898-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe 1600 -öl és egy többemeletes épületből áll. A hajtóerőt egy 125 lóerős kompaund kondenzácziós gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. őrlés. Fogyasztója a környék. – A mészhomoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszcsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített műkő mindenféle alakban. Területe 2400 -öl és több egymáshoz épített földszintes épületből áll. A hajtóerő 125 lóerős gőzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogyasztója a környék.
Pestszentlőrincz. – Budapest-szentlőrinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította Gedőfi, Hegedüs és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agyagtéglát. Területe 488.284 m2 és 32 épületből áll. Hajtóerő: 230 lóerős gőzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 nő. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlőrincz.
Pestszentlőrincz. – Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Cséry Lajos, 1900-ban részvénytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeméttrágya. A telep területe 43 hold, 8 épületből és több faraktárból áll. Hajtóerő 120 lóerős gőzgép. Munkások száma 200–260, ezek közül 70 nő.
Pestszentlőrincz. – Krautschneider József kocsilámpagyára. 1886-ban alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezelt kocsivasalást. A gyár területe 900 -öl és három épületből áll. A hajtóerőt egy darab négy és egy darab hat lóerős benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába.
Pestszentlőrincz. – Szentlőrinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gyárt parkétát, kerékküllőt és egyéb faárút. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m2 és hét épületből áll. A hajtóerőt 253 lóerős gőzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 60 nő. Évi termelési képesség 300.000 m2 parkéta és 5000 m2 egyéb faárú földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria, Angol, Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia.
Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. Gyárt kötelet, spárgát, hevedert stb. A gyár területe 2500 m2 és öt épületből áll. A hajtóerő kézi. Munkások száma 20. Hazai piacza az egész ország.
Rákospalota. – Komáromy László utóda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította K. László. Készít templomberendezéseket: oltárt, szószéket, padokat, keresztelő-kutat stb. A gyár területe 400 -öl és egy épületből áll. A hajtóerő kézi, munkások száma 15. Évi termelési képesség 80.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3–4 év alatt a következő nagyobb munkákat végezte: a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagyvarékási, czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai, a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom, a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavító és kassai közkórház kápolnájának, a lapujtői róm. kath. templom, újpesti plebánia-templom, pálmonostori, nagykőrösi, rákosszentmihályi, kiskunmajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése.
Rákospalota. – Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olajipar-Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gépolajat, gépkenőcsöket, és belföldi aetherikus olajak finomításával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 912 -öl és hat épületből áll. A hajtóerőt egy 100 lóerős gőzgép adja, munkások száma 90–100. Évi termelési képesség magvakban 60.000 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza főleg Magyarország és Ausztria és részben a Kelet. 1910-ben a gyárat átalakítják és kibővítik.
Rákospalota-Ujfalu. – Országh Sándor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 -öl és három épületből áll. A hajtóerőt egy 8 lóerős gőzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta, ugyanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és 1906-ban Kassán.
Rákospalota. – Szalády Antal „Hungária” kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos. A telep azelőtt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávé. A hajtóerőt három lóerős villamos motor adja. Munkások száma 6.
Rákosszentmihály. – Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székeket, butorokat és építkezéshez szükséges asztalosárúkat. Különlegessége a bőrszékgyártás. 154A gyár területe 1726 -öl és két épületből áll. A hajtóerő 14 lóerős gőzgép, munkások száma 20. Évi termelés 40.000–50.000 K értékű árú. Piacza az ország. A gyár államsegélyt kap.
Solymár. – Fried Zsigmond gőztégla- és agyagárú gyára. 1880-ban alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a burkolattégla és fedélcserép. A gyár területe 320.000 m2 és 67 épületből áll. A hajtóerőt egy gőzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250–620 között váltakozik és ezek közül 120 nő. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piacza a főváros és környéke. A gyár a munkástelepen saját iskolát tart fönn.
Solymár. – Móczár Gyula dr. festékgyára. 1896-ban alapította a tulajdonos. Gyárt mindenféle vegyi, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 -öl, 12 épületből áll és 250 hold a kiaknázható terület. A hajtóerő 180 lóerős gőzgép. Munkások száma 100–120, a kik közül 25–30 nő. Évi termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hazai piacza Budapest és az ország, kiviteli piacza Ausztria, Cseh és Morvaország, Galiczia, Bukovina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami kedvezmény gyanánt adómentességet és készpénzszubvencziót élvez.
Soroksár. – Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-ban alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsőöntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvédő lapok, szőlő- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gyár területe 1700 -öl és négy épületből és három fedett színből áll. A tokvarrógépeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóerős villamos motor hozza mozgásba. Munkások száma 50–80, a kik közül 35–60 nő. Évi termelési képesség 15 millió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkből szükség szerint. Hazai vevői szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedők és vizforrások, szalmakötélre a vas- és czementgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika.
Soroksár. – Ledofszky Géza gőzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütők. Majdnem csak rozsőrléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m2 és négy épületből áll. A hajtóerő 250 lóerős gőzgép, munkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) őrlemény. Hazai piacza Felsőmagyarország és Dunántúl; kiviteli piacza Ausztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom.
Soroksár. – Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllőt. A gyár területe 2400 -öl és hat épületből áll. A hajtóerő 150 lóerős gőzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 nő. Évi termelési képesség 280.000 m2 parkéta. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba.
Szentendre. – Csoknyay Jenő első magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tűzoltó-felszereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tűzoltó-zárkapcsok készítése. A gyár területe 12.000 m2 és öt épületből áll. Munkások száma 50–70. Évi termelési képesség 200.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami kedvezményt élvez.
Szentendre. – Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A gyár területe 5000 m2 és hat épületből áll. A hajtóerőt egy benzinmotor, egy Diesel-motor (együtt 13 lóerős) és vizierő szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 nő. Évi termelési képesség 500.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egyiptom.
Sződrákos. – Lovag Flock-Reyhersberg Henrik János dr. sződrákosi és gödi tégla- és czementlapgyárai. A sződrákosit 1869-ben alapította a „Sződrákosi téglagyár-társulat” és midőn ez megszünt, 1873-ban megvette a mai tulajdonos atyja. A gödi gyártelep 1900-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetőcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tégla. A gyár területe Sződrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprésház gépházzal, irodaépület, modern lakóházak és szárítók. Hajtóerő: 35 lóerős szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóerős benzinmotor víz- és villamhoz, 2 lóerős szivattyú és 7 lóerős bányaszivatyú. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40–60 nő. Évi termelési képesség Sződrákoson 4–5 millió, Gödön 7–10 millió tégla. Főfogyasztói Budapest és Ujpest.
Ujpest. – Arányi Adolf rézmívessége. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezéseket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de különösen pálinkafőzőüstöket készít. A gyár területe 900 -öl és öt épületből áll. A hajtóerő: gáz. Munkások száma 10. Évi termelési képesség 100.000 korona értékü árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.
Ujpest. – Bernauer Lajos növényolajgyára. A főtelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Zsigmond és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeolajat, repczepogácsát, ásványkenőolajat, gépzsírt stb. Különlegessége a degras és solin. Területe 3000 -öl és 8 épületbál áll. Hajtóerő 45 HP gőzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia, Románia, Olasz- és Törökország. Állami kedvezménye van.
Ujpest. – Cherven János mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: butorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség: fogas- és csigakerekek marása géppel. A gyár területe 350 m2 és egy fő- és két melléképületből áll. A hajtóerőt 36 lóerős motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona értékű árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. A gyárnak állami kedvezményképen 3 munkagépe van.
Ujpest. – Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stern Ignácz, a mai tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. A gyár területe 50.000 m2 és 25 épületből áll. A hajtóerőt két, egyenként 120 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia.
Ujpest. – Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. és Társa és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egyesült e név alatt. A két társaság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 -m. s 8 nagyobb épületből áll. 155Hajtóerő 1000 HP-vel 3 gőzgép. Munkások száma 2300, ezek közül 1500 nő. Évi termelési képesség 9 millió K értékű árú. Piacza Magyarország és az egész világ. Állami kedvezményben részesül.
Ujpest. – Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az előbbiből kiválván, 1907-ben külön czéggé alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 -m. s egy nagy épületből áll. Hajtóerő 100 HP gőzgép; munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K értékű árú. Piacza az egész monarchia.
Ujpest. – Győrffy Kornél ércz-, fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította a tulajdonos. Különlegességei a rézvédőrudak, díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 -öl s 2 épületből áll. Hajtóerő egy 50 és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 25 nő. Évi termelésképesség 800–900.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába.
Ujpest. – Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Iván. Gyárt föld- és vegyfestéket. Különlegessége a Lysoform és ólomfehér. Területe 22.000 -m. és 10 épületből áll. Hajtóerő 100 HP gőz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 nő. Évi termelési képesség kb. egy millió K értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, a Balkán-félsziget, Oroszország és Kisázsia. Adómentességet élvez.
Ujpest. – Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsi kenőcsöt, vegyi és kátránytermékeket. Területe 3000 -öl s 9 épületből áll. Hajtóerő 4 HP gőzgép és 16 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia, Herczegovina és Szerbia.
Ujpest. – Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág festék, kencze, lakk és ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 -öl és öt épületből áll. A hajtóerő 20 lóerős gázmotor. Munkások száma 10–20. Évi termelés 160 kocsirakomány.
Ujpest. – Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és zselatint gyárt. Területe 14.000 -öl s 9 épületből áll. Hajtóerő 80 HP gőzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 nő. Évi termelési képesség 65 vaggon árú, melyből 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez.
Ujpest. – Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Samu. Bőrenyvet gyárt. Területe 2000 -öl s 8 épületből áll. Hajtóerő 110 HP-vel 2 gőzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35–40 nő. Évi termelés 100 vaggon enyv, melyből csak 15% marad idebent.
Ujpest. – Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Lőwy Dávid. Gyártási ág: amerikai parkéta, fournér, fürészelt keményfa-anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 ma és 14 épületből áll. A hajtóerőt 240 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 260, ezek közül 40 nő. Évi termelési képesség: fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m2, fürészelt anyag 10.000 m3. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba.
Ujpest. – Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak: pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógyapot és munkásruha. Különlegességei „Ujpest Gyöngye” sifon, „Palotai Gyolcs”, „Havas-Gyolcs” és „Emke-vászon”. Területe 60.000 -m., 8 épülettel. Hajtóerő 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 nő. Évi termelési képesség 6 millió K értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia, Románia, Bulgária, Törökország, Smyrna és a Kelet. Állami kedvezménye van.
Ujpest. – Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tulajdonos. Lószerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m2 és két épületből áll. A hajtóerőt 8 lóerős nyersolajmotor szolgáltatja. Munkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piaczra Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van.
Ujpest. – Mauthner Testvérek és Társai bőrgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, felső- és blankbőrt és gépszíjjat. Területe 11.000 -öl s 22 épületből áll. Hajtóerő 700 lóerővel két gőzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. bőr. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba.
Ujpest. – Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég főtelepe Budapest. Az újpesti hajógyár, a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gőzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter és három épületből áll. A hajtóerőt egy 30 lóerős gőzgép és két dinamó szolgáltatja. Munkások száma 150–200. Az évi munkaképesség 10–15 hajótest. Hazai vevői a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gőzösöket, vasuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gőzösöket és egyéb vizi járműveket.
Ujpest. – „Phöbus” villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van Székesfehérvárott, Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási és erőátviteli czélokra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 -öl, 3 épülettel. Hajtóerő 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekkel együtt 10 millió kw.
Ujpest. – Weisz Ármin és Fia bőrgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbőrkikészítéssel és kristályszóda-gyártással foglakozik. A gyár területe 5150 m2 és több épületből áll. A hajtóerőt 50 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 és ezek közül kb. 40 nő. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbőr. Hazai piacza Budapest, Pozsony és kivitele van Bécsbe.
Ujpest. – Werkner Artur hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvényből. Területe 1500 -öl, négy épülettel. Hajtóerő 40 HP gőzgép. Munkások száma 110. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyanannyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez.
Ujpest. – Zaorál János késgyára. 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van Budapesten. Készít mindenféle késműárút és különlegességképen borotvát. A gyár területe 371 -öl és négy épületből áll. A hajtóerőt 12 lóerős benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8–12. Évi termelési képesség 20.000 korona értékű árú, a melynek 80%-át az ország, 20%-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gyanánt a gyár adómentes benzint kap.
Vácz. – Első magyar szövő- és kötőgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van Selmeczbányán, Hodrusbányán és Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruhákat, 156sportczikkeket, mellényeket és katonai keztyűket. Különlegessége a berlini kendő, gallérvédő és vathalin. Területe 11.000 -m. s 10 épületből áll. Hajtóerő 150 HP. Munkások száma 1300, kiknek 90%-a nő. Évi termelési képesség 3 millió K értékű árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán, Törökország és Egyiptom.
Vácz. – Gmehling Hermann bőrbutorgyára. Főtelep Budapesten 30 munkással. A váczi fióktelepet 1892-ben alapította a tulajdonos, a ki egyben az ottani m. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlője. Gyárt mindenféle bőrbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhez szükséges bőrök, angol készletek és faragott és préselt bőrszékek stb. előállítása. A gyár területe 610 -öl és két épületbál áll. A hajtóerőt villamos- és légszeszmotorok szolgáltatják. Munkások száma 65. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab bőrszék és különféle bőrkellékek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba, Balkán-államokba és Egyiptomba.
Vácz. – Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattacsónakokat és evezőket. A gyár területe 228 m2 és egy épületből áll. A hajtóerőt 5 lóerős villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 6–7. Évi termelési képesség 40–50 darab regatta. Hazai vevői az ország evezős-egyesületei. A gyár állami kedvezményt élvez.
Vácz. – Hirmann István mérőeszköz és szerszámgyára. 1908-ban alapította a tulajdonos. Irodája és raktára van Budapesten. Gyárt mérőeszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga és csavarmenetfúrókat, csavarmetszőket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmunkálásához. A gyár területe 800 -öl és négy épületből áll. A hajtóerőt 18 lóerős motor adja. Munkások száma 35–40. Évi termelési képesség kb. 250.000 korona értékű árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül.
Vácz. – Kobrak czipőgyár. 1901-ben alapította Kobrak Mór. Gyárt mindenféle férfi-, női és gyermekczipőt. Területe 20.000 -m, hat épülettel. Hajtóerő 135 HP villamos motor. Munkások száma 360, ezek közül 130 nő. Évi termelési képesség 3 millió czipő. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria, Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom. Állami kedvezményben részesül.
Vácz. – Löwinger József aranyozott áru és butorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt butort, lakberendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést. Különlegessége a hazafias tárgyú zenélőkép. Területe 4000 -m, öt épülettel. Hajtóerő 20 HP benzinmotor. Munkások száma 80, ezek közül 30 nő. Évi termelési képesség 350.000 K értékű árú. Hazai piacza az ország minden nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba.
Vácz. – Osztrák-magyar horganyhengerművek r. t. váczi horganyhengerműve. Központi igazgatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimben (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 1895-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdőkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibélelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 -m. s egy épületből áll. Hajtóerő 250 HP gőzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest.
Vácz. – Reitter Ödön cs. és kir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította R. István. Raktárak és műhelyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápolókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1.300 -öl s 11 épületből áll. Hajtóerő 50 HP gőzgép, saját villamos világítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba.
Vácz. – Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserűvíz forrástelep Budapesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat 1878-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalmahüvelyeket készít, melyek csupán a Hunyadi János-keserűvizes palaczkok védőburkolata gyanánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m2 s a következő épületekből áll: gyárépület, melléképület, lakóház, istálló, tűzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, munkások száma 44, ezek legnagyobbrészt nők.
Vácz. – Váczi hengermalom r.-t. 1891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Gajáry Géza és Lőwy Sándor. Búza- és rozslisztet őröl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m2 és tíz épületből áll. A hajtóerőt 30 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. őrlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztriába, Cseh- és Morvaországba.
Zsámbék. – Fántus Adolf első magyar kötött czipőgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakjában 1909 óta áll fönn. A hajtóerőt egy 10 lóerős benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó, talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35, házon kívül kb. 100, mivel a kötött czipők felsőrészét háziiparilag dolgozzák föl. A belső munkások férfiak, a külsők leginkább nők. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményeket, piacza az ország; Stájerország és Felsőausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez.
Zsámbék. – Ocskó Ádám „Adria” czipőgyára. Itt 1909 óta működik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gyermek-, női- és férficzipőket. A hajtóerőt több munkagép szolgáltatja. Munkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibővítése most van folyamatban.
