Kiterjedés.
Kiterjedés.
A vármegyei erdőségek az éjszaki szélesség 47° 25'–47° 30' s a keleti hosszúság 36° 30'–37° 10' alatt 120–750 m tengerszínfölötti magasságban terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók: 1. a Duna jobb partján a pilisi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi, szentendrei és pilisszentlászlói erdőségek; 2. a Duna balparaján a cserháti hegységhez tartozó vácz–acsai erdőségek; 3. a gödöllői és monori járásban beerdősült domborulatok és hullámos területek; 4. a Duna balpartján kelet felé terjedő szigetek és árterületek; 5. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjedő nagy kiterjedésű alföldi rónaságon és futóhomokos területen álló erdők.
Pestvármegye összes földterülete 2.281,735 k. hold, ebből erdő 244,696 k. hold, vagyis a vármegye összes területének 10.7%-át erdő borítja. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdőből Budapest székesfővárosra 3019.3 k. hold, Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15,855.3; a vármegye többi 14 közigazgatási járására 225,822,1 k. hold, mely erdőterület járásonként a következőképen oszlik fel: 1. a pomázi járásra 36,515.35, 2. a biaira 11,974.15, 3. a váczira 16,328.85, 4. a gödöllőire 20,132,00, 5. a monorira 15,373.44, 6. az alsódabasira 18,418.18, 7. a ráczkeveire 17,137.51, 8. a dunavecseire 1,711,07, 9. a kalocsaira 16,078.82, 10. a kiskőrösire 36,585.49, 11. a kunszentmiklósira 17,374.89, 12. a kiskunfélegyházira 9,083.48, 13. az abonyira 3,071.78, 14. a nagykátaira 6,037.10; összesen 225,822.1 k. hold. Figyelembe véve a vármegye területén levő 825,779 lakos számát, egy lélekre 0,21 kat. hold erdő esik, mely a helyi faszükségletet nem fedezi, különösen keleten és délen.
