Róm. kath. egyház.
372Róm. kath. egyház.
A római katholikus egyház első hiteles nyoma az 1332 körüli évekből való, mert az e korbeli pápai tizedjegyzékekben említést találunk „N. sacerdos Seglar” plebániájáról, mely a váczi egyházmegye pesti főesperességében fekszik. Ez a Seglar kétségtelenül Czegléd volt, a mint azt történetíróink megállapították. 1350-ben már a Szent Anna-kápolnát találjuk Czegléden, a mely góth stílben épült. 1358-ban Erzsébet királynő jutván Czegléd birtokába, a Szent Anna-kápolna mellé építtette a templomot, a Szent Kereszt feltalálásának emlékére felszentelve. 1368-ban a Klarissza apaczák tulajdonába jutott a város és vele az egyház kegyuri joga. Több plébános nevét ismerjük, a kiket a Klarisszák neveztek ki, kegyúri joguk alapján. 1416-ban János presbiter a czeglédi plébános. Kevéssel utóbb Pál presbiter az egyházi feje. Ennek halála után 1471-ben Bálint presbitert nevezik ki az apáczák plébánossá. Mészáros Lőrincz plébános Dózsa vezérévé csapván fel, árván hagyta híveit és egyházát. A városban maradt kevés katholikus a mohácsi vész után beszállongó reform-eszmék követőjévé lett. 1530 körül a templom is az új vallás használatába került a két haranggal együtt.
A török uralom nem volt alkalmas arra, hogy a kath. egyház újra gyökeret verhessen. A török hódoltság után, mikor a Klarissza-apáczák újból tényleg birtokba vették Czeglédet, a háborús idők alatt megfogyatkozott lakosság helyére 1743 körül katholikus jobbágyokat telepítettek, kiket egyházilag az abonyi plebániához csatoltak; a hívek lelki életét a ferenczrendi szerzetesek gondoztak, előbb a szabad ég alatt, majd az 1744-ben megkötött úrbéri egyezség alapján a jelenlegi parochia-épület helyén állott épületben berendezett kápolnában. A hívek szaporodása következtében a váczi püspök 1746-ban elrendelte a plébánia visszaállítását s Botka Jánost nevezte ki első plebánosul. Az új plébánia mellé 1751-ben templom építését kérelmezték a földesuraságtól. A Klarisszák megtudván, hogy a ref. templom annak idején kath. templom volt, a helytartótanácstól a templomnak a reformátusoktól való elvételét kérték. A vizsgálat eredményeként 1753 február 1-én a helytartótanács kötelezte a reformátusokat, hogy a templomot adják vissza a katholikusoknak, a mi 1753 márczius 27-én meg is történt. Ez a templom 18 öl hosszú, 5 öl széles volt, kőkerítéssel körülvéve. Tornyot csak 1761-ben építettek hozzá, orgonát pedig 1780-ban állítottak.
1782-ben a Klarissza-rend feloszlatása után az egyház a vallásalap kegyurasága alá került, mely a kegyúri jogokat ma is gyakorolja. 1783-ban a Szent Anna-kápolnát restaurálták, 1791–92-ben pedig a régit lebontván, új tornyot építettek. 1810-ben Nagy György lett a czeglédi plébános. Az ő hathatós utánjárásának eredménye volt az új templom építésének elhatározása. Az 1820 aug. 8-án kibocsájtott helytartótanácsi intézmény elrendelte egy egészen új templom felépítését, mely építkezéssel Homályossy Ferencz építészt bízták meg 50.293 frt 21 8/10 kr. költség mellett. Ebből 35.105 frt 59 krt a vallásalap viselt, a többit a hívek adakozás utján fedezték. Az új templom építését 1821-ben kezdték meg s 1825-ben fejezték be. 1825 decz. 19-én pedig ünnepélyesen felavatták. 1837-ben új orgona készült bele, 14 változatú, 1440 frtért. Nagy György plébános utódja Bobory Károly lett, a ki a szabadságharczban is nagy szerepet játszott. A szabadságharcz után el is fogták és az 1857. év végéig raboskodott.
A régibb időben az egyház vagyoni ügyeit a plébános mellett a városi tanács kath. tagjai intézték. 1810-ben az ügyeket már egy külön tanács vezeti, melynek rendes szervezeti szabályaiban bizonyos autonomia érvényesült. Ez a tanács maradt meg 1878-ig, a mikor a püspökség engedélyével az egyházközség újabb önkormányzati szabályokat készített magának. E szabályzat szerint az egyház ügyeinek vezetése az 57 tagból álló egyháztanácsot illeti. E tanácstagjait háromévenként a hívekből álló népgyűlés választja. A tanács a maga kebeléből elnököt, alelnököt, gondnokot, pénztárnokot s jegyzőt választ. A tanács tagjainak s az egyház tisztviselőinek választását az egyházmegyei hatóság erősíti meg, ugyanaz bírálja meg másodfokon a felebbezés útján eléje kerülő tanácsi határozatokat. Az egyház vagyona 1900-ban 342.050 frt 06 kr. Az évi költségvetés hiányát 18%-os, az állami adó alapján kivetendő pótadóval fedezik. Az egyház anyakönyvei közül a születési anyakönyv 1743-ban, az esketési 1745-ben, a halálozási 1746-ben kezdődik. Az egyház plébánosa és egyszersmind a czeglédi esperességi kerület esperese jelenleg Horváth József prépost.
