II. Rákóczi Ferencz.
II. Rákóczi Ferencz.
A német világnak II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza vetett véget. Midőn Rákóczi 1703 szeptember 13-án Pest vármegyéhez intézett kiáltványában fegyverre hívta fel a népet, már akkor Czeglédről sokan voltak zászlói alatt. Pest vármegyében azonban csak 1704 január végén kezdődött a csapatok felállítása. A felhívásban Czegléd volt gyülekező helyül kijelölve. Czegléd, Nagykőrös és Kecskemét maga állított ki egy lovas-ezredet, melybe Czegléd 150 lovast adott. Ez ezred parancsnoka Verebélyi Péter volt, a ki a szervezést és kiképzést is vezette. Rákóczi a pestmegyei seregek fölött tartott szemleútjában 1704 április 25-ike körül jött Czeglédre s itt az ezred fölött szemlét tartott. Május 24-én Czegléd még 50 szekér fegyveres hajdut, május 30-án 100 fegyveres katonát állított ki, július 30-án Czegléd és Nagykőrös együtt 173 katonát szerelt fel. A három város hadai élére Szücs István ezeres kapitányt állította a fejedelem. A Duna–Tiszaköz vezénylő tábornokává 1705-ben Bottyán János neveztetvén ki, ő ez év április 2-án Czegléd város gyalogcsapatának kiállítására Szekeres István alezredest küldötte ide. Ez a csapat Bottyán minden csatájában részt vett. Szeptember 26–28 között Herbeville egy labancz-csapatát verték széjjel Czegléd, Abony és Törtel között. 1705 végén e vidékről elvonták a fegyveres erőt, mire a ráczok kezdték fenyegetni a környéket. A ráczoktól való félelem 1707-ben is tartott, mely évben a város a fejedelemtől katonaságot kért, a melyet meg is kapott, sőt ágyúkat, puskaport és golyókat is küldött Rákóczi a czeglédieknek. A három város ezredét 1708-ban 400 emberrel egészítették ki. Élére Sőtér Tamást rendelték, a ki néhány századot hagyván hátra a vidék védelmére, Eger felé indult. Ezalatt a ráczok Nagykőröst támadták meg. A czeglédi század Vágó István vicehadnagy parancsnoksága alatt ment segélyükre, Sőtér pedig közben visszaérkezvén, 300 főnyi csapattal szétverte a támadókat. 1709-ben Czegléd is kivette részét a rácz támadásból. Márczius 21-én nagy rácz csapat hatolt be a városba s azt teljesen kipusztította. A templom kerítése közé menekült népből 63-at megöltek, negyvenet súlyosan megsebesítettek, tizennyolczat fogságba ejtettek. A kifosztott város lakosainak Rákóczi elengedte az adót s a rabok kiváltását is megigérte. A rácz pusztítás után még egy évig tartott a háború. Még 1710 február 20-án és 21-én II. Rákóczi Ferenczet vendégül látta Czegléd, de már az év őszén császári seregek szállták meg, deczemberben pedig báró Ebergényi László altábornagy jött Czeglédre, hogy a lakosságtól a hűségi esküt kivegye.
