Ág. h. ev. egyház.
Ág. h. ev. egyház.
Az ág. hitv. evangélikus egyház, hívei száma miatt, a kisebb egyházak közé tartozik. Minden valószínűség szerint Czegléd protestánsai is Luther hívei voltak előbb, de Bakonyi Albert lelkész halála után, a XVI. század végén, itt is, mint az Alföld legtöbb városában, a lakosság majdnem teljes számban Kálvin tanait fogadta el. Az evangélikus egyház hívei ezután csak a XVIII. század végén tünnek fel Czegléden, a mikor a Mátra vidékéről sok tót telepedett le a városban, majd a szomszéd (Alberti, Irsa, Pilis) községekből is lassan sok betelepedett család szaporította az evangélikus hívek számát. Ezeknek lelki szükségleteiről a tápiószentmártoni egyház gondoskodott, melyhez a czeglédi hívek leányegyházként tartoztak. Az első presbiterium 1791-ben alakult. Anyaegyháza azonban csak 1802-ben, sok küzdelem árán szervezkedett a gyülekezet, melynek első lelkésze Kutnai Zelenka Pál volt. Az új egyház első sorban templomról gondoskodott. A templom, melynek tornya nem volt, 1818-ban épült, 1831-ben szereztek bele orgonát, az első harang pedig 1834-ben szólalt meg. A kis egyház anyagi viszonyainak rendezésében nagy érdemeket szerzett Elefánth Mihály lelkész (1840–44.). Utóda Zámolyi József (1844–1874) volt, a kinek sok utánjárással sikerült kivívni, hogy az ev. egyház is kapott a legelőfelosztáskor 393 1/3 holdnyi (1100= -ölével) földet, a mely nélkül az egyház talán fenn sem maradhatott volna. A régi templom a várostól kisajátított épületek közé esvén, 1896-ban új templom építésére volt szükség, mely a hívek áldozatkészségéből fel is épült 70.000 korona költségen a bazárhelyiségekkel együtt és 1896 október 31-én adták át a használatnak. A czeglédi egyházhoz, mint anyaegyházhoz, tartoznak a következő ú. n. szórványok: Abony, Törtel, Tószeg, Jászkarajenő, Tetétlen, Nyársapát, Besnyő, Paládics. A hívek száma Czegléden 798, a szórványokkal együtt 971. Az egyházi viszonyok megerősítésén sokat fáradozott a jelenlegi lelkész, Török József, ki 1874 óta áll a gyülekezet élén.
