Melczer.

Teljes szövegű keresés

Melczer.

Melczer.
Melczer (Kellemesi). Sáros vármegye régi neves családja, mely idővel más vármegyékben is elterjedt és a múlt század elején Pest vármegyében is megtelepedett. Első ismert őse Menyhért, ki 1528-tól 1539-ig Eperjes szabad királyi város bírájaként szerepel, ennek fia, Kristóf és gyermekei Kristóf, Péter, János, Ágnes és Zsófia I. Ferdinándtól 1558-ban czímeres nemeslevelet nyert, melyet 1577-ben és 78-ban Sárosban hirdettek ki. E még most is viruló ágat Péter növesztette tovább. 1687-ben a család két ágra oszlott. Az egyik Szatmár és Ung vármegyékben telepedett meg és ez az ág úgylátszik fiágban kihalt. A másik Sáros, Abaúj, Borsod, Trencsén és Pest vármegyékbe ágazott el. Az előbbi ághoz tartozott András, kit I. Ferencz József 1866-ban bárói rangra emelt és a ki 1873-ban meghalt, Fitestvérei közül István királyi hétszemélynök és a semmítőszékbe kebelezett kúria elnöke a főrendiház tagja, valóságos b. t. t., cs. és kir. kamarás és számos érdemrend tulajdonosa volt. A család korábban az Eperjesi előnevet használta. A pestvármegyei ág Trencsén vármegyéből került ide. János, kb. 1820 táján. Ez ág tagjai közül Gyula tűzérfőhadnagy, 1848-ban Branyiszkónál megsebesült. Titus tüzérfőhadnagy 1848-ban halálosan megsebesült Budavár ostrománál. Jánost ugyanakkor hazafias magatartása miatt Haynau halálra ítélte, de ezt kegyelem utján 10 évi várfogságra változtatták meg. Gyula jelenleg a kiskőrösi járás főszolgabírája.
Czímer: Vörössel és feketével vágott pajzsban a felső vörösben, a vágási vonalból kinövő pánczélos sisakos vitéz, jobbjában ágat, hét zöld levéllel, baljában kardot tart, vállához támasztva. Az alsóban barna hármashalomból kinövő, zöldleveles, aranyszélű két vörös rózsa. Sisakdísz: arany griff növekvően, mindkét lába között a zöld ágat tartva. Takarók: vörös-arany, fekete-arany.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT