A pilisi főispánok.
A pilisi főispánok.
Pilis vármegye főispánjai, mint említettük, legnagyobbrészt ugyanazok voltak, a kik várnagyokként, a visegrádi vár élén állottak. Ezt a körülményt mégis mindenütt külön felemlítjük. Soraikból ösmeretesek:
1225. Péter; Béla társkirály pristaldusa is volt Horvátországban. (Wenzel Árpádk. Okmt. XI. 183.)
1251–1256. Fülöp (Fejér IV. II. 343. Hazai Okmt. VI. 95. Knauz Monum. Eccl. Strig. I. 386.)
1272. Olivér, ki állítólag a Rátót nemzetségből származott s a királyné tárnokmestere volt. (W. VIII. 390. Fejér. VI. 180. 209.)
1272–1273. Joakim. A Gútkeled nemzetség Dragun ágából származott. V. István fia László idejében mintegy 5 évig csaknem korlátlanul kormányozta az országot. Hogy a trónhoz közelebb legyen, 1272-ben odahagyta a tótországi bánságot és tárnokmesterré, meg pilisi főispánná lett. Viszontagságos életét főbb vonásokban szépen megrajzolta Karácsonyi: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig czímű művében (II. K. 62–63. l.) A történelem Pektári Joachim néven ösmerte sokáig (F. VII. 57. k. 0. VIII. 148. W. IX. 5. 11. Zichy Okmt. I. 32.)
1273. május. Miklós választott esztergomi érsek és királyi kanczellár. (W. IX. 17. 18. Fejér VII. V. 383.)
1275–1277. Joakim másodszor. Ez idő alatt vetette meg a hazánk és Habsburgi Rudolf között kötött szövetség alapját. 1277-ben a Vodicsay (Blagaj) családdal, min ujból kinevezett tótországi bán háborúba keveredett, áprilisban csatát vesztett és ő maga is elesett (F. V. II. 238. H. O. I. 63. II. 11. VI. 197. 201. VIII. 152. 164. W. IV. 23. 35. IX. 28. 50. 82. XII. 76. 92. 111. 140. 150.)
1279-ben. Péter kir. főlovászmester, szebeni ispán. (F V. II. 493 V.)
1281–1284. Tamás királyi és királynéi kanczellár (F. V. III. 97. 235. 240. W. XII. 415. H. O. IV. 66.)
1285-ben. Eyza. Allitólag szerecsen származású és baranyai főispán volt. Neve Haysza lenne. Ez azonban csak Wertner Mór óvatosan veendő feltevése. (Újabb adalékok az Árpádkori megyei tisztviselők ismeretéhez. Történelmi Tár. 1903. 58. Okiratilag) Knauz i. h. II. 192. 207.)
1324–1344. Taranyai Sáfár István visegrádi várnagy (H. O. V. 99. Fejér VIII. III. 106. 534. Anjoukori Okm. III. 27. 388. 589. 486. H. O. IV. 234.)
1345–1353. Bátmonostori Töttös, Becsei Imre fia. Visegrádi várnagy és királyi ajtónálló-mester (Zichy Okmt. II. 180. 198. 235. 294. 356. 438. 476. 495. 505. 523. Fejér. IX. 700. 490. 764. IX. II. 55.)
1358-ben. Hémfi Benedek visegrádi várnagy. (H. O. I. 223. Zichy III. 119. Volt-e egyuttal főispán is, nem bizonyos.
Az utolsó ösmert pilisi főipán Domokos fia Miklós volt, ki 1363-ban csak mint visegrádi várnagy, de 1366-ban már mint várnagy és főispán szerepel (H. O. I. 246. Fejér. IX. III. 560. Anjouk. VI. 108. Zichy II. 236. III. 279.)
