Bag.
Bag.
Bag, galgavölgyi magyar nagyközség 500 házzal és 2900 lakossal, kiknek nagyobb része római katholikus vallásu. Van feltételes vasúti megállója és postája, a távíróállomása pedig Aszód. E község az Ákos nemzetség ősi birtokainak egyike. 1394-ben Baag néven szerepel és ekkor Prodavizi Ördög Miklós birtoka, a ki 1425-ben Zsigmond királynak adta cserébe. 1430-ban Pagh néven említik az oklevelek. Ez évben Zsigmond király a Rozgonyiaknak adja zálogba, a kik 1438-ban Albert királytól örök adományul nyerik több más birtokkal egyetemben. 1526-ban Tahy Ferencz birtokában találjuk. 1660 táján törökök támadtak a helységre, mely alkalommal a helység középkori templomát is lerombolták. Az 1695. évi összeírásban 3/4 portával szerepel. A XVIII. század elején a gróf Stahremberg és a gróf Esterházy családok birtokába került. Később a gödöllői 38uradalomhoz tartozott. Az idetartozó Kisbagpuszta jelenleg is a gödöllői uradalom birtoka. Az úrbéri elkülönzés és tagosítás 1862-ben, az akkori földesúrral: báró Sina Simonnal kötött egyezség szerint ment végbe. Báró Sina Simon itteni birtokát a belga bank, ettől pedig Schossberger Henrik vásárolta meg. A római katholikus plebánia a török világban sem szünt meg. 1673-ban fennállott és anyakönyvei 1700 óta vannak meg. A római katholikus templom 1773-ban épült s 1774 november 1-én szentelték fel. 1849 július havában az orosz sereg szállotta meg a helységet, de Dusek Nándor akkori plebános közbelépésére jól megvendégelték őket, mire békésen elvonultak. Az 1847. és 1898. években óriási jégverés pusztította el a község határát, melynek emlékére a falubeliek minden évben Mária-Besnyőre zarándokolnak. Jelenleg a gödöllői királyi koronauradalomnak és báró Schossberger Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A községet átszeli a Galga patak. Hozzátartoznak Csintovány és Kisbag puszták. E községben volt Pest vármegyében egyike a legrégibb postahivataloknak, mely 1700-ban már fennállott. Van itt benzin-, vizi és turbina hengermalom, mely Faska Ferencz és Novák István tulajdona.
