Rákóczyné Nyitrán.
Rákóczyné Nyitrán.
Rákóczy, nejének visszatéréséről értesülvén, Bercsényivel megbeszélte a fogadtatás részleteit s abban állapodott meg, hogy a fejedelemnővel azt hitetik el, miszerint férje Kis-Tapolcsánban várja, ő azonban, mintegy véletlenül, 644már Nyitrán lesz s ott fog a találkozás végbemenni. Bercsényi valóban megható figyelmet tanusított, hogy a fejedelem-asszony fogadtatása minél fényesebb legyen. Már jó előre öt hordóval tokaji aszúborokat küldetett Nyitrára, neje pedig, a messze földön híres gazdasszony, a legválasztékosabb czukorsütemények, torták, befőttek és mindenféle csemegék egész seregét készíté elő. A várbeli püspöki palotában pedig fényes lakást rendezett be a fejedelmi párnak.
A fejedelemné fényes díszhintón április 30-án délután 5 órakor indult el Bécsből, udvarmesternőjével és udvari tisztjeivel együtt. A díszkiséretet két eskadron vörös dragonyos képezte. Éjjel 12 órakor érkezett Pozsonyba, hol nagy ünnepélyességekkel fogadták.
Május 2-án este már Semptén volt a fejedelemné, ahová a Bercsényiné vezetése alatt Vedrődön tisztelgő nagy és fényes női küldöttség is elkísérte. A várba nagy katonai pompával, dob-, trombitaszó zengése, díszsortüzek ropogása és a bástyákról kisütögetett ágyúk dörgése között vonult be.
Azt a rendkivül kedves, Rákóczy gyengéd szivére és idéális gondolkozására fényt vető találkozást, mely a fejedelem és neje között a nyitrai mezőkön végbe ment, Thaly Kálmán ékes tollal írta meg gr. Bercsényi életrajzában. Halljuk őt magát:
„Az udvari hadak Nyitra alatt, Molnos táján voltak sorakoztatva, ezrediek szerint: karabélyos huszárok, dragonyosok, a franczia gárda, a dsidások, a zöld vadászok, lovas- és gyalog granátosok, udvari palotások stb. teljes pompában, kibontott lobogókkal; élükön az udvar legfőbb méltóságait viselő fényes urak csapata, a fejedelmi udvari kométa alatt. Fent a sziklavárban a pattantyúsok megtöltött ágyuik mellett, kezökben égő kanóczczal várakoztak már. Egy ujdonat-új piros egyenruhás, farkasbőr-kaczagányos, loas-karabélyos csapat pedig, egy igen magas termetű, rendkivül daliás alakú, méltóságos tekintetű, szép bajuszú, dúsan lobogó, sötétbarna hajú kapitánytól vezetve, előreszáguldott Nyitra-Ujlak felé és ott állott fel egy erdei tisztáson.”
„Mikor a díszmenet délutáni 4–5 óra között e helyhez közeledik vala s a fejedelemasszony hatlovas hintaja odaért: a karabélyos-csapat sortüzet lőtt s tisztelgett. A párduczbőr-kaczagányos, forgós-kalpagú kapitány erre az arczvonal éléről harmad-negyed magával közvetlenül a hintóhoz lovagol s a fejedelemnő balján ülő fő-generálist kivont karddal, katonásan köszönti, várván parancsait. Sokáig nyargalt már a díszhintó mellett a „karabélyos kapitány,” tekintetét folyvást a fejedelemnőre függesztve. Kifejezésteli nagy szemei csillogásából, tábori napbarnította piros arcza nemes vonásaiból látszott, hogy nagyon-nagyon gyönyörködik. De a fejedelemasszony alig pillantott reá.., Bercsényi gróf kedve-telve mosolygott s csak mosolygott; egyszer aztán odafordult a századoshoz s fenszóval, amúgy vezéri módon parancsot ad neki: „Menjen Kigyelmed kapitány uram és a karabélyosokat rendelje ki!” A kapitány kardjával újból tisztelegve, odaugratott az udvari seregekhez, melyekhez a menet ekkor már közelített. Ott lováról gyorsan lepattan – a csuhadások a fekete-kócsagtollas, gyémánt forgós zöld kalpagot a fejére teszik, a párduczkaczagány helyett „királszinű” bíbormentét akasztanak a nyakába s a fegverhordozó a drágaköves, gerezdes, fejedelmi aranybuzogányt a jobbjába adja. Mire Rákóczy Ferencz felszáll vezetéken tartott, ragyogó szerszámzatú, vont-arany czafrangú, andalúziai büszke ménjére, „Delia” paripájára. Most egyszerre mindenki gyalog száll; 30 ércztrombita megzendül, 30 pár rézdobon a díszmarsot verik; a sorfalat képező katonaság tiszteleg: az ezred- és század-zászlókat meghajtják, – csupán a dús aranyozású, Rákóczy-czimeres, ég-szinkék „udvari kométa” lobog fenn. A daliás fejedelem pedig a kométa elé lovagolván, a nyergeikből leugrándozott fényes udvarnéptől mély hódolattal követve, „a hintó mellé hánytatja magát és ott a hintóban csókolják meg egymást” a meglepetés örömétől ámuló, reszkető fejedelemasszonynyal. Rákóczy odaült most már a díszhintóba Bercsényi helyére, ki viszont a „Delia” paripára pattant föl... s a rézdobok, harsogó tárogatók, trombiták, ércz- és hadizene zengése, az ezredek sortüzeinek ropogása, a sziklavár ágyúinak dörgése, az ódon székesegyház harangjainak zúgása és a sok ezer ember egetverő éljenriadalmai közt vonulának be a városba, föl a vár püspöki palotájába.”
Négy-öt napig maradt ekkor a fejedelmi pár Nyitrán s azután a kis-tapolcsányi várkastélyba utaztak.
A meghiusult nagyszombati béketanácskozmány után a háború változó szerencsével folyt tovább. A kuruczok több győzelmet arattak, sőt a császári hadak fővezére, Stahremberg is fogságba került. A Vág vonal mentén, Lipótvár és Trencsén közel volt a hódoláshoz, mikor a császári hadak élére ismét Heister állíttatott s ezzel a kuruczok szerencse csillaga letűnt.
