Hunyady gróf. (Kéthelyi gróf.)
Hunyady gróf. (Kéthelyi gróf.)
Első ismert őse a Hunyad vármegyéből származott Nagy András, aki 1607-ben Rudolf királytól czímeres nemes levelet nyert. Családja átszármazott Nyitrába és Barsba, fiai közül László itt megtelepedett, tőle származik a nemesi ág (lásd alább), mig az 1653 körül Somogyba költözött Ferencztől a grófi ág. A család azonban továbbra is birtokos volt Nyitrában, bírta a nyitra-ürményi uradalmat, a hozzátartozó faluk földesuraságával.
Rangemelések: H. Antal és fia János Kéthelyi előnevet nyer 1745-ben. János 1755-ben bárói rangot, János fia János 1792-ben magyar, 1797-ben birodalmi grófi rangra emelkedik.
A család tagjai közül kiváló szerepet játszottak: Ferencz 1653–94-ben, László, a kir. udv. kanczellária titkára (1690), András barsi alispán (1694). alországbiró s alnádor (1712). István († 1743) nyolcz évig nyitrai alispán, arany-sarkantyús vitéz. Imre (1827) alezr. főrendiház tagja. Ferencz († 1882) cs. kir. kamarás. László (sz. 1826) 1848-ban a somogyi zászlóalj parancsnoka, Mosony vármegye főispánja (1862–72). Kálmán (sz. 1830) főszertármester, 1894. lovassági tábornok.
Czímer: négyelt paizs szívpaizszsal: abban arany mezőben ágon ülő fekete holló, csőrében arany kövesgyűrüt tart. 1. 4 ezüst mezőben zöld halmon egy természetes szinű medve, felemelt jobbjában 3 nyilat tart. 2. 3. kékben pánczélos, balrafordult, hajlott kar 3 keresztbe fektetett nyilat markol.
Két sisak: I. két, veres aranynyal szegélyzett zászló közt balra fordult két fekete s arany sasszárny. II. balról kék és aranynyal, jobbról aranynyal s kékkel vágott ormány közt koronán nyugvó pánczélos kar (mint a 2. udvarban). Takaró arany-fekete.
HUNYADY (GRÓFI).
czímer.
