Ghyczy (ghiczi, Assa és Ablánczkürti).
Ghyczy (ghiczi, Assa és Ablánczkürti).
Eredetileg Veszprémvármegye hasonnevű községéből származik, hol már 1244-ben birtokos. Idők folyamán egy ága Erdélybe s Nyitrába szakadt. A nyitrai ág feje: G. József érsek s nádor, 1550-ben épitette Assakürt várát és vele együtt 15 falura s Oszlány mezővárosra nyert adományt. György, Farkas és János, továbbá unokatestvérek Pál és László 6921564-ben czimerbővitést nyernek. A család Assa és Ablánczkürtön, Kis-Vicsápon, Ujlacskán, 1558-ban Zettinafalván Brezova stb. helységben bírt földesuri joggal. Egy tagja: János, 1572-ben Biharvármegye főispánja, 1585-ben Erdély kormányzója, 1588-ban országos főkapitány; tőle származik az erdélyi ág, mely 1632-ben halt ki.
A nyitrai ág jelenleg: Assakürtön, Ujlacskán, Lapás-Gyarmaton s Nagy-Lapáson birtokos.
Tagjai közül: G. Péter († 1833) nyitrai alispán, utóbb alnádor, Ferencz († 1838) Komárom vármegye alispánja; József († 1835) Torontál vármegye főispánja, hétszemélynök. Utódai Komárom vármegyében birtokosok. Ignácz (sz. 1799 † 1870) hires gazda; fiai: Béla (sz. 1827) altábornagy, s főrendiházi tag; Imre (sz. 1828) 1848-ban honvédhuszár-százados; Géza (sz. 1837 † 1896) kereskedelmi akadémia igazgatója; Dénes (sz. 1840) Komárom vármegye alispánja. Ignácz testvére: Kálmán (sz. 1808 † 1888) Komárom vármegye I. alispánja, nádori itélőmester, igazságügyi államtitkár (1848. pénzügyminister (1874) házelnök (1861. és 1875–78) főrendiházi tag.
Czimer: Veressel és kékkel, hasított paizsban elől, rovátkos s nyitott kapuval ellátott vártoronyból, növő koronás arany oroszlán, hátul: hármas zöld halomra oszlopszerűen fektetett, veres mezű kar, egyenes kardot tart, melyre véres tatársüveges emberfő van tüzve. Sisakdísz: két fekete sasszárny közt, paizsbeli félkar, fő nélkül.
GHYCZY.
czímer.
