Eszterházy (galánthai és fraknói gróf.)
Eszterházy (galánthai és fraknói gróf.)
Salamon nemzetségből származik. Első ismert őse Mokud kir. pristaldus 1186. A család a törzshelyéről (Zalából) idők folyamán átköltözött Pozsony vármegyébe.
A család nevét Benedek (1553) használja először, míg a galánthai előnevet Ferencz, pozsonyi alispán, a Bessenyey család birtoka után veszi fel. Ferencz fia, Miklós nádor, családja nevét emlékezetessé teszi s főuraink közé emeli. Miklós nádor öt fia közül Ferencz alapította a fraknói és cseklészi ágat (1629), 691mely később herczegi rangra emeltetett. Dániel a cseszneki ág alapítója, Pál a zólyomi ág alapítója, (csupán e két ággal fogunk foglalkozni).
Rangemelések: Dániel a cseszneki ág alap. cseh indigenatust nyer 1633., ennek fia János 1683-ban grófi rangra emeltetik Imre és Gáspár 1715. grófi, Péter 1715. grófi, László és János 1721-ben grófi rangra emeltetnek. A zólyomi ágból István br. (az alapító Pál unokájának) fiai 1783-ban grófi rangot nyernek. A család tagjai közül E. Farkas a XVII. században hatalmába kerítette az Ócskayak birtokait, majd E. Miklós gróf a beczkói uradalom egy részének is birtokába jutott, leányágon való örökösödés által, melyre 1648-ban több más családdal nyert adományt. Bírta még a csejtei uradalom 1/8-át.
E. Imre, esztergomi nagyprépost, 1741-ben Nyitravármegye főispáni székéban ült.
Czímer: Kék mezőben aranyleveles koronán álló koronás arany griff, felemelt jobbjában arany védvasú görbe kardot, baljában 3 zöldszírmú s levelű, aranynyal futtatott rózsát tart.
Sisakdísz: j. kék-ar. Balról veres-ar.
