Bossányi. (Nagy-bossányi és nagy-ugróczi, nemes, báró és gróf.)
Bossányi. (Nagy-bossányi és nagy-ugróczi, nemes, báró és gróf.)
A Divék nemzetségből származik. Egyenes őse Folkmár, a 13. században, aki IV. Bélától Bossány földjét kapta.
Rangemelések: Mihály barsi alispán 1694-ben bárói, Imre és leányai 1774-ben grófi rangra emeltettek. Ugy a bárói, mint a grófi ág magvaszakadt. A család a XV. században birt Janófalut, majd a XVI. században Borit; B. Gábor pedig 1655-ben Nizsnára nyert adományt, ezen kivül számos községnek, közte Nagy- és Kis-Bossány, Kosztolnafalva, Majsel, Prasznócz, Szecs, Felső-Elefánt, Ürmény, Bacskafalva községekben birt földesuri joggal. Bírta még a korlátkői uradalom 43/72-ed részét, az 1795-iki osztály értelmében.
A család szerepet vitt tagjai közül kiemeljük a következőket:
János, (1618) nyitrai követ, Mihály (1635), barsi alispán; Gábor (1655), komáromi kapitány; Ádám (1681), nyitrai alispán; Gábor (1681–1720) és József (1741) nyitrai követ; Imre († 1781) alispán, majd alországbíró és gróf; leánya Julia grófnő, Mária Terézia kedvelt udvarhölgye; Miklós (1760) hétszemélynök; a bárói ág utolsó sarja; László (sz. 1823) országgyülési képviselő, a vaskorona rend lovagja;
Czimer: kékben, zöld talajon, zöldlombu fa alatt haladó medve; a felső jobb sarkon hatágu arany csillag s a felső balsarkon ezüst félhold által kisérve. Sisakdísz: növő medve.
