Boronkay. (De Boronka et Nezsete.)
Boronkay. (De Boronka et Nezsete.)
A család somogyvármegyei eredetű. Első ismert őse Pál, aki 1476-ban Boronka helységet nyerte adományúl. Ennek utóda János Deák (litteratus), kitől a család jelenleg virágzó ága származik. Idővel átszármaztak Veszprém-, Fehér- és Abauj-vármegyékbe, majd később ugyszólván az egész felvidékre kiterjedtek.
Nyitra vármegyében a XVII. század első felében tünik fel B. László, aki több birtokot (közte Dubovánt, Steruszt) szerzett zálog és vétel utján; B. István pedig 1664-ben nyert kir. adományt Nezsetére.
A család számos kiváló szerepet vitt tagjai sorából kiemeljük a következőket: István a magyar gyalogság egy részének vajdája (1643) István Zemplén vármegye alispánja. (1702.) József Somogyvármegye követe (1790–1797 és 1802); István (1790–1807) Bars vármegye követe, 1810-ben első alispán, utóbb főispáni helytartó és Zólyom vármegye főispánja (1825); fia János, Barsvármegye főispánja (1825) kir. táblai ülnök († 1844). Imre, kir. tanácsos, aranysarkantyus vitéz (1810); Imre, Nyitravármegye főadószedője († 1822), Lajos Hontvármegye főjegyzője, 1848-ban kormánybiztos; Albert, 1848-ban szintén kormánybiztos.
Czimer: kék pajzsban, sárga, leveles koronából emelkedő patriarcha-kereszt.
Sisakdísz: balra fordult sárga oroszlán, felemelt jobbjával görbe, sárga markolatu kardot tart. Takaró: arany-kék, ezüst-veres.
