Andrássy. (Csikszentkirályi és Krasznahorkai gróf.)
Andrássy. (Csikszentkirályi és Krasznahorkai gróf.)
Eredetileg Erdélyből származik. Első ismert őse A. Bertalan, Hunyady pánczélos lovas hadának alvezére (1441.) fia Boldizsár Mátyás kir. idejében a székelyek vezére. Márton, János király híve (1540) fia Péter áttelepedik Magyarországba, Rudolf királytól a krasznahorkai kapitányságot és később Krasznahorkát nyeri jutalmúl.
Rangemelések: Szentkirályi A. Miklós és gyermekei 1676-ban bárói rangra emeltetnek, A. István gyermekei 1766-ban, A. Károly és gyermekei 1779-ben grófi rangot nyernek.
A későbbi korban kiváló szerepet vitt tagjai: István, II. Rákóczy Ferencz tábornoka. Károly (1713–1782), aki Landshutnál tünt ki vitézsége által s ezredességig emelkedett; Gyula (1823–1890) Zemplénvármegye követe s főispánja, miniszterelnök s külügyminiszer.
Andrássy Manó, Tornavármegye főispánja (1848), később Gömörvármegye főispánja. Gyula (sz. 1860) Ő Felsége személye körüli miniszter. Az 1779-i czimer:
Négyelt paizs szívpaizszsal – ebben kék mezőben két szemközt ágaskodó oroszlán koronát tart. 1. és 4. vörös mezőben faragott kőből rakott három ormu várfal kinyitott kapúval, az ormok középsőjén pánczélos kar könyököl; 2. és 3. mező zölddel és aranynyal haránt osztva, benne egy arany griff az osztás szerint ellentett színekkel. Három sisak. I. pánczélos férfi egyenes kardot tart, II. kétfarku növő oroszlán balra s II. ugyanoly oroszlán jobbra fordulva. Takaró j.: kék. ar. balr. ver. ez. Paizstartó: két meztelen vadember ágyékain zöld koszorúval s bunkót tartva. A család leányági örökösödés által jutott a csejtei uradalom egy részének s a Révay-féle nagy-kosztolányi javak birtokába.
